Két helyre is kéne "hangszóróznom", úgyhogy egyik helyre sem teszem:):
Szerintem "az USA kéretlen világcsendőri szerepvállalása" is jól felfogott -leginkább sok-sok hordó olajban és sok-sok kilőhető skulóban és rakétában kifejezhető- érdekek mentén zajlik, és igazából a "csigák" bolygó/fajt (amennyiben a "faj" = "bioszféra mínusz ember") megmentő igyekezete is... legalábbis a különböző földi életformák általános viselkedése szerint ezt tartom valószínűbbnek. De hogy lehet-e a megmentés a "csigák" célja?... Lehet:).
És hogy ez az beavatkozás mindenképp negatív-e? Az emberi önrendelkezés szempontjából biztosan igen, de a közösség létezése szempontjából valószínűleg nem... átmenetileg. Lehet nézőpontot választani: a gyarmatosítás, a kizsákmányolás is csak az eredetileg ott élőknek szar, a többieknek általában nem negatív, hogy pármillió kínai nyomora "árán" olcsóbb a Teszkóban a rizs meg a póló, mint amennyi amúgy lenne. Igazából már a civilizáció léte, annak írott törvényei és normarendszere is beavatkozást, kikényszerített korlátozást jelentenek a természetes folyamatokkal, viselkedéssel szemben. DNS-sel beszélgetve írtam, hogy törvényekre a "természetes, de nem normális" viselkedések ellentételezésére van szükség, amik a betartatásukkal "normális, de nem természetes" viselkedésformákat idéznek elő. Az mennyiben rossz?
Szerintem amennyiben a természet minden esetben utat tör magának, és nem lehet megerőszakolni... ugyanis ezt én is erősen így gondolom! Átmenetileg, plusz energiabefektetéssel (mondjuk elfojtással, ahogy arról meg TM-mel beszéltünk egyszer) lehet élni ilyen mesterséges korlátokkal, de minél tovább tart, annál durvább torzulásokat fog előidézni, esetenként súlyosabbakat, mint a megélt természetes viselkedés maga. Például súlyos hibájának tartom a civilizációs és azon belül a törvénykezési rendszernek, hogy elsorvasztották az egyéni felelősségérzetet az egyén közössége iránt, és igazából azt hirdeti, hogy "ami nem tilos, azt szabad". Így aztán nem kell mérlegelni, csak engedelmeskedni, illetve sokan viszonyulnak gyerekes daccal a törvényekhez, és azt hiszik, ha nem néz éppen senki oda, akkor lehet részegen vezetni, lopni, hazudni, orrot piszkálni, stb.. Ez az, amikor az ember már nem azért tesz vagy nem tesz valamit, mert azt helyesnek gondolja, hanem csak mert fél a lebukástól és a büntetéstől, és minél kevésbé kell félnie ettől, annál többször és nagyobb intenzitással fogja csinálni. Ez viszont azt eredményezte, hogy az emberek egyénileg, de közösségileg és egyetemesen is egyre távolabb kerültek azoktól a viselkedésformáktól, amik természetes környezetben, a természet kijátszhatatlan "törvényeinek" keretében a túlélésük és együttélésük zálogai lennének, eleve onnantól kezdve, hogy kondicionált életterükben mennyire nehezükre esik az alkalmazkodás, ami alapfeltétel akkor, ha hálózatként, egymással folyamatos kölcsönhatásban levő elemek sokaságaként tekintünk a földi életre. Ehhez már csak hab a tortán a "mai túlliberalizált világ", amely az én értelmezésemben nem szól másról, mint hogy a szabadság és az éntudat nevében ki lettek nyitva a "karámok", és a bőségtől mámoros emberiség, a "csorda" a saját viselkedésbeni fogyatékosságai miatt előbbit szabadossággá, utóbbit önzéssé taposta. Ezért hiszem, hogy a liberalizmus annyiban negatív, amennyiben annak lehetőségeire az emberiség egyszerűen nem elég érett, és felhívta egyénileg az emberek és rajtuk keresztül az egész emberiség figyelmét erre a saját hiányosságain keresztül... amit viszont az emberek nem szoktak szeretni. Pedig, ahogy egyszer már leírtam itt: "A liberalizmus mottója nem az, hogy "mindenki azt csinál, amit akar", hanem hogy "mindenkinek joga van beledögleni a saját hülyeségébe".". Szerintem. Hivatkozásjegyzék:): amiről az Eden Lakenél beszélgettünk Jason Todd-dal vagy amit a Dobozhoz leírtak sokan, DNS fél könyve erről szól, stb..
Na, a szép nagy hurok után vissza a Burokba:)... Merthogy ebbe a környezetbe helyezi Meyer a "csigákat". Igazából teljesen mindegy, hogy a "csigák" miért jönnek -pacifizálni, az embereket hordozóként használva fogyasztani a Föld erőforrásait vagy csak nyaralni-, hogy egy központi akarat irányítja-e őket vagy csak mellékhatásként csinálják, amit csinálnak, de persze jókat lehet ezen is elmélkedni vagy álmodozni. Az emberiség szempontjából a lényeg, hogy rákényszerítik az embereket a sokáig figyelmen kívül hagyott, elfelejtett, közönnyel kezelt "természetes törvények", korlátok újratanulására. A tanulás pedig kitér azok meg- és felismerésére, tiszteletben tartására és továbbadására is (ebbe a szeretet, annak közösségi megélése is beletartozik, de erre nekem az Eleven testek még mindig szemléletesebb:)). Most is vannak köztünk olyanok, akik ezt csinálják, csak az információs zaj és a beidegződések elnyomják a hangjukat.
Érdekes TM Star Trekes példája a kutatás-felfedezés és a szuverenitás, a be-nem-avatkozás kapcsolatáról. Én valahogy úgy tudom ezt a Burokra értelmezni, hogy bár a "csigák" "a világegyetem kertészeiként" viselkednek, teljes kontrollal, és pusztítással indulnak neki a dolognak, bár ők valóban eldöntötték, "hogy melyik földdarabon minek és hogyan kell zajlani", de a végeredményt mégsem ez határozza meg! Hiszen akkor nem a Burkot láttuk volna, hanem a Macskafogót, dúlna a végeláthatatlan háború a totális győzelemig, amíg az utolsó emberen nem lesz "csiga", vagy amíg az utolsó csiga el nem húzza innen a pitypangját. A változás kulcsa azonban a Burokban nem a kontroll, hanem az alkalmazkodás (ami jellemzően beavatkozás hatására történik (Newton I.)): bizonyos körülmények között az emberek még képesek saját döntésük alapján helyesen, a teljes rendszer túlélése szempontjából kívánatosan cselekedni, nem vallani a fogolydilemmában. Ez pedig azt jelenti, hogy az emberek rávezethetők közvetlen erőszak nélkül is az együttélés törvényeire, megvan bennük a képesség a felismerésre... még ha elsőre a saját érdekeik keretein belül teszik is ezt, hiszen elsődleges céljuk a "csigák" kicsalogatásával az, hogy a már "csigaházként" funkcionáló rokonaik, barátaik, szeretteik életét megmentsék. Első lépésnek nekem már az is megtenné...
A Föld jó eséllyel túléli, az élet -ha legalább írmagja fennmarad- utat fog törni magának. Még talán az ember is túléli, elszigetelt kis közösségek fennmaradhatnak, hacsak nem lesz valami nagyon elbaszva, és nem rántja őket is magukkal a "mámoros csorda" (mert mondjuk hibernálják az egész bolygót, mint a Kolóniában, agóniára és puszta reménykedésre kárhoztatva a túlélőket).
A kérdés az, hogy ki mennyire gondolja fontosnak, hogy az emberiség is túléljen, és hogy ehhez ő személy szerint mit lenne hajlandó megtenni vagy feláldozni.
********************
U.i., R2-D2-nak egy megjegyzés: Most esett le valami a Végzet napjával kapcsolatban: hogy a "klánok" ugyanúgy fogják végezni, mint a 28 nappal később fertőzöttjei! És ez tetszik! De erről majd a "megfelelő" helyen:).
