Hogy "igazi" Star Trekről is szó essék, elmesélem azt a hétvégi nagy ünnepet, ami nálam zajlott a nappaliban. :)
Azzal kezdődött a dolog, hogy először volt egy olyan Star Trek: Voyager-epizód, (3. évad 2. rész) amiben a vulkáni Tuvoknak visszatérő hallucinációja támadt, melynek során életének korábbi századaiba visszamerülve (ugyebár hosszú életű faj) láthatjuk őt, amint Hikari Sulu keze alatt dolgozik a USS Exelsior parancsnoki hídján, A nem ismert tartomány című hatodik ST mozi sztorijában. Ez még csak egy olyan ímmel-ámmal létrejött sorozatkeresztezés, de üdítő színfolt volt látni George Takei-t, akin azért már egy picit fogott az idő, de még most is kifogástalan Csillagflotta-tiszt volt.
Mivel alapos emberként az eredeti amerikai sugárzás időrendjében haladok, nem sokkal később elérkeztem a másik sorozat, a Star Trek: Deep Space Nine 5. évad 6. epizódjához, mely nagyrészt az 1966-68-as eredeti sorozat "tribblis" részéhez kapcsolódik. A tribblik azok a kis szőrös izék, akiknek a fenemód gyors szaporodása később más filmeket is megihletett. A két sorozatepizód között ugyan közel 30 év telt el, a technika segítségével mégis teljesen zökkenőmentes a találkozás, mely egy az időben végbemenő zavar miatt jön létre. Sisko parancsnokék hajójukkal 105 évvel korábbra keverednek vissza, s kis híján fellökik az eredeti, első Enterprise űrhajót. Replikátoraikkal septében legyártatnak korabeli arany- piros- kék színű egyenruhákat, s még a frizurájuk is a hatvanas évek sorozatában viseletesekre "hajaz". A díszlet egy az egyben TOS (the original serie) de ez még mind semmi, az igazán nagy áll-leesés akkor kezdődik, amikor először látjuk a fiatalsága teljében levő Nichelle Nichols-t és Walter Koeniget, azaz Uhurát és Chekovot, aztán később előkerül James Doohan (Scotty) Majd maga William Shatner (James T. Kirk) és Leonard Nimoy (Spock) legvégül pedig a dokit alakító DeForest Kelley (Dr. McCoy). Az archív felvételek és a jelen snittjei olyan tökéletesen vannak egybedolgozva, mint a Forrest Gumpban, így 105 évet áthidalva beszélgethetnek egymással a két sorozat szereplői. Persze úgy, hogy a DS9 szereplők elsődleges feladata az, hogy ne árulják el magukat, nehogy valamiféle időparadoxon jöjjön létre, amihez nem is hiányzik túl sok, hiszen Dr. Bashirt például a saját dédanyja hívja randizni. :)
Vicces jelenetek váltják egymást, aminek az apropója az, hogy a jövőből jövő lövők (by Lovasi) sokszor nem tudják kezelni a korabeli masinákat. A turboliftben fogni kell a kilincset, a kommunkikátor nem egy kitűző, hanem zsebből kipattintandó mobiltelefon, és a falban futó vezetékek beazonosításában is leizzadnak rendesen. A slusszpoén az, amikor a kantinban feltűnik egy csapat klingon, persze még azzal a kezdetleges, embertől alig eltérő külsővel, s a másik asztalnál meg ott ül inkognitóban a DS9 különítmény. Amikor megtudják, hogy a hangoskodó, rendbontó alakok klingonok, akkor kérdően néznek a Next Generations-DS9 klingon Worfra, hogy akkor most magyarázza el, hogy hogy is van ez, mi történt, hogy 105 év alatt ennyire rondák lettek a klingonok, csak nem valami rosszl sikerült génmanipuláció? Worf erre csak annyit felel, hogy ez egy olyan dolog, amiről egy klingon idegenekkel nem szokott beszélni. :) Az igazság meg az, hogy akkoriban annyira nem volt pénz, hogy csak jelzésértékű "maszkírozást" kaptak a színészek, a klasszikus klingoni külsőt csak később dolgozták ki, amikor már jobban futott maszkmesterekre.
Persze aztán minden megoldódik, az időutazók hazatérhetnek, poggyászként egy rakás tribblivel, hogy poénos legyen a befejezés.
Ezzel az 1996-ban készült különleges epizóddal tisztelegtek az alkotók a Star Trek akkor 30 éves jubileuma előtt. Állítólag hárommillió dollárt fecceltek ebbe az egyetlen részbe, amiben az a groteszk, hogy korábban, (a hatvanas években) kezüket-lábukat (de főleg a fejüket) törték az alkotók, hogy a nevetséges költségvetés mellett élvezetes epizódokat tudjanak készíteni, most meg mindennek felidézéséhez egy kalap pénzt kellett eltapsolniuk a mai készítőknek). Miután ez az exkluzív rész adásba került, a rákövetkező héten érkezett az amerikai mozikba a Kapcsolatfelvétel.
A Kapcsolatfelvételt újranézve most újabb finomságokat fedeztem fel benne. Például hogy a Borg elleni csatában szerepel az a Defiant nevű űrhajó, amit a DS9 harmadik évadjában a Föderáció küld Siskóéknak, vagyis a mozipremierkor már két éve láthatták minden héten a televízióban a rajongók.
A DS9 mellett a Voyager is megidéződik egy rövid vicces jelenet erejéig, amikor is a Next Generation-ös dr. Crusher beüzemeli az orvosi segédprogramot és nagy derültségemre a Voyager holo-dokija Robert Picardo materializálódik elő, hogy felajánlja segítségét egy asszimiláltnak.
A Star Trek két agytrösztje, motorja, producere, írója, Brannon Braga és Ronald D. Moore (akiknek nevéhez olyan sorozatok fűződnek, mint a Roswell, a Carnivále, a Battlestar Galactica, a TerraNova, a FlashForward vagy a 24) pedig a Kapcsolatfelvétel holoprogram jelenetébe írta bele magát statisztának, ahogyan azt a nagy rendezők szokták. :)
Apropó, humor! Pár résszel ezelőtt a Deep Space Nine egyik felderítős részében Miles O Brient a Főnököt (aki szerintem méltatlanul maradt ki a ST-mozifilmekből) az egyik beosztottja a származásáról faggatja, mire O Brien közli, hogy ő ugyebár szigetországbeli. Erre az óvatlan kérdezősködő azzal kontráz, hogy arrafelé nincsenek hegyek, csak dombok, mire O Brien dühbe gurul és gépész alárendeltjének kilátásba helyez egy remek állást a szemétszállítóknál. :) A jelenet apropója pedig a nem sokkal azelőtt bemutatott Az angol, aki dombra ment fel, de hegyről jött le című film, amiben azon megy a vita, hogy a település melletti magaslat domb, vagy pedig hegy, és amiben az O Brient alakító Colm Meaney a kocsmáros Kanos Morgant játssza.
Szóval így egymagamban, akarom mondani a négy klasszikus sorozat szereplőivel együtt, ugyan 17 éves késéssel, de megünnepeltem a Star Trek 30. évfordulóját, még ittam is egy-két pohárral "barátaim" egészségére. :)
S hogy az archív dolgok mellett a jövőről is szó essék, Star Trek-rajongóknak bizonyára nem újdonság, ám a többieknek igen, hogy jövőre érkezik egy Star Trek: Renegades című tévéfilm, melyben a Voyager űrhajó kalandjai folytatódnak, Tuvok, Harry Kim, Icheb, Paris admirális mellett szerepelni fog (naná, hogy Chekov szerepében) Walter Koenig is!
Nagyon várom, hogy mit fognak kihozni belőle, talán még egy sorozat(ocska) is duzzadhat belőle. Jó lenne egy eredeti ízű Star Treket kóstolni, annyi idő után.
Addig is mindenkinek
live long and prosper.
TM