Szellemtanú / Little Murder avagy "Szellemekkel suttogó - Alkoholista zsarus különkiadás"
"Végre" megint láttam valami "minőségi" szart, amit a pocséksága emel ki a tömegből. Két krimiszálat úgy összekeverni ugyanis, hogy mindkettő abszolút érdektelen és unalmas legyen, pedig egy szellemmel, egy személyes bűnbánatából kimászni igyekvő rendőrrel és egy jópofa, különc író/költővel dúsították a forgatókönyvet, ami a humornak meg a hangtompítós pisztolyoknak sincs híján... nos, ahhoz már tehetség kell. Nevetséges, ahogy az izgalom addig tart, hogy az alkesz zsaru kétszer megretten a szellemcsaj felbukkanásától, a harmadiktól meg unottan kb. annyit reagál "Nem kéne annyit piálnom, bazzeg!". A fickó ráadásul nem tudom, milyen cuccot tol a Red Labelen kívül, de nem csak látja és hallja, hanem tapintani is tudja a szellemet, az agyam meg ott dobta le végleg az ékszíjat, amikor halott csaj meg a rendőr nagykifli-kiskifliben bújtak ágyba. Így aztán nincs az a drogbiznisz meg a karneváli sorozatgyilkos, ami ezt menteni tudná a történet szintjén.
A film egyetlen értékelhető, sőt, tetszetős pontja a hely, New Orleans hangulata és annak szinte művészi bemutatása volt. Tényleg dob a filmen a jellegzetes louisianai építészet, a hurrikán utáni mocsok és a szinte eltakaríthatatlan szemét, a jazzklubokból kiáradó ritmusok, az utcán táncoló emberek... önmagában ezeket szívesen nézném újra... de a f.szért kellett elrontani egy ilyen ótvar krimivel?!
39%
"Végre" megint láttam valami "minőségi" szart, amit a pocséksága emel ki a tömegből. Két krimiszálat úgy összekeverni ugyanis, hogy mindkettő abszolút érdektelen és unalmas legyen, pedig egy szellemmel, egy személyes bűnbánatából kimászni igyekvő rendőrrel és egy jópofa, különc író/költővel dúsították a forgatókönyvet, ami a humornak meg a hangtompítós pisztolyoknak sincs híján... nos, ahhoz már tehetség kell. Nevetséges, ahogy az izgalom addig tart, hogy az alkesz zsaru kétszer megretten a szellemcsaj felbukkanásától, a harmadiktól meg unottan kb. annyit reagál "Nem kéne annyit piálnom, bazzeg!". A fickó ráadásul nem tudom, milyen cuccot tol a Red Labelen kívül, de nem csak látja és hallja, hanem tapintani is tudja a szellemet, az agyam meg ott dobta le végleg az ékszíjat, amikor halott csaj meg a rendőr nagykifli-kiskifliben bújtak ágyba. Így aztán nincs az a drogbiznisz meg a karneváli sorozatgyilkos, ami ezt menteni tudná a történet szintjén.
A film egyetlen értékelhető, sőt, tetszetős pontja a hely, New Orleans hangulata és annak szinte művészi bemutatása volt. Tényleg dob a filmen a jellegzetes louisianai építészet, a hurrikán utáni mocsok és a szinte eltakaríthatatlan szemét, a jazzklubokból kiáradó ritmusok, az utcán táncoló emberek... önmagában ezeket szívesen nézném újra... de a f.szért kellett elrontani egy ilyen ótvar krimivel?!
39%
0
