A koncert meses volt tegnap este. Williams faradhatatlanul, mesterien vezenyelt, 8-tol 11-ig. Egy 20 eves is elfarad ennyi mozgastol, de a Maestroban mintha Duracell lenne. Az 1. sor kozepen ultem, egy meterre a karmesteri emelvenytol. Mikor bejott Williams, eszrevett, es megismert. Rammosolygott, es kedvesen bolintott, fantasztikus erzes volt, hogy emlekezett ram. Elvegre a kulisszak mogott atadhattam neki vegre ket konyvemet, amelyekben nyomtatasban szerepel a neve, es a reszere szolo koszonetnyilvanitas, amit gyonyoru ajanlaskent koszont meg. Azert vele sem gyakran esik meg, hogy Magyarorszagrol erkezik valaki, akinek a konyveben szerepel a neve es a neki szolo ajanlas.
Az este programja a kovetkezo volt:
Sound The Bells!
Main Theme And Flight To Neverland a Hookból
Suite From Jane Eyre (Lowood, To Thornfield, The Reunion)
Suite From The Harry Potter-films (Hedwig s Theme, Aunt Marge s Waltz, Harry s Wondrous World)
Reszletek a Hegedus a haztetonbol
Szunet
"Hooray From Hollywood!" From Hollywood Hotel
Itt megerkezett Stanley Donen, a filmtortent egyik igazi legendaja. Rendkivul viccesen, kedvesen es lathato orommel beszelgetett Williamsszel, gyakran elviccelte a zeneszerzo igyekezetet, hogy neminemu komolysagot csepegtessen az estebe, de aztan vegul hagyta, hadd humorizaljon a fantasztikus filmes, aki lenyugozo anekdotakat osztott meg velunk arrol, milyen volt tobb izben Fred Astaire-rel, Gene Kelly-vel, Arthur Freed-del (Az MGM musical reszlegenek hires vezetoje), Ira Gershwin-nel dolgoznia tobbek kozott. Egyszeruen varaszlatos erzes volt ket ilyen orias kozeleben ulni, akik Hollywood regi nagyjaival dolgoztak. Mintha visszamentunk volna az idoben, es szinte ereztem Astaire, Kelly jelenletet, mert hiszen itt volt ket ferfi, akik dolgoztak vele. Lenyugozo.
Innentol egy nagy vasznon lathattuk Donen egy-egy hires musicaljenek reszletet, amelyek elott meselt egy keveset a produkciorol, aztan elindult a film, majd elhalkult, es egyik pillanatrol a masikra atvette a helyet John Williams es s New York-i Filharmonikusok. Tokeletes szinkronban jatszottak, mikozben a vasznon egy 50 evvel ezelott keszult filmjelenet pergett. Donen sem gyozott amuldozni, mennyire fantasztikus, amit csinalnak, dehat tudja o is, hogy errol szol a filmzene. Ugyanakkor elmondta, hogy a musicalek eseteben mindig a zenet vettek fel eloszor, es utana forgattak a filmet,igy nem egyszer peldaul neki kellett Gene Kelly sztepphangjait felkevernie utolag.
A kedvenc anekdotam a sok kozul az, amikor Donen kitalalta, hogy Gene Kellynek Mickey egerrel kellene tancolnia. Ez az animacio hoskoraban tortent persze. Kelly megkerdezte: Stan, meg tudjatok ezt csinalni? O meg: Hat persze, Gene. Elmentek Walt Disney-hez (emberek, figyelem: Walt Disney-hez szemelyesen! Elkepeszto! Es a pasas ott ul, es meseli, milyen volt Walt Disney irodaja! :-)) Kicsi volt, o valami nagyra szamitott, de szereny, egyszeru iroda volt.) Elmondta neki, mit szeretne. Walt erre: Jol ertem? Azt akarjatok, hogy Mickey eger egy MGM-filmben szerepeljen? Donen: Igen. Disney erre: Mickey eger nem dolgozik az MGM-nek (oriasi nevetes tort ki). Ezert aztan nem volt mit tenniuk, es az MGm sajat egerevel, Jerry-vel forgattak le az azota filmtorteneti jelenetet, a "Worry Song"-ot, amit egy even at animaltak, es mivel egy nagyon tukrozodo talajon forgattak jelenetet, Jerry tukorkepet utolag kellett megrajzolni, mivel megfeledkeztek errol az "aprosagrol" az elethuseg erdekeben.
A kedvenc jelenetem az a biztosan minden filmkedvelo koreben jol ismert resz, amikor Fred Astaire korbetancolja a szobat, a szo szoros ertelmeben. Donen elmondta, hogy ugy jott elo ezzel az otlettel, hogy Astairet olyan legkonnyednek tartotta, hogy elkepyeltem, ahogy a gravitaciot megcsufolva szinte repul sulytalanul. De azert csodakra o sem volt, kepes, de majdnem!
Majdnem 20 evvel a 2001: Urodusszeia futos jelenete elott egy szobat epitettek egy hengerbe, ahol minden butort lecsavaroztak, a fuggonyt falaphoz ragasztottak, sot, a fenykep is, amit a szerelmes Astaire nezeget, es aminek hatasara tancra perdul a plafonon, magneses volt. A kamerat rogzitettek, majd a szobat elforditottak, es a kamera nem erzekelte a valtozast, mikozben Fred csodalotsan korultancolja a szoba negy oldalat. A hatas tenyleg tokeletes.
Nagyon vicces volt, amikor elmeselte, hogy az Enek az esoben keszultekor a producerek megkerdeztek, hogy kepzelik el a filmet, mirol fog szolni? Donen azt mondta: hat ugy, hogy Kelly enekelni fog az esoben.:-)) Fantasztikus ez a jelenet, tenyleg a filmtortenet egyik legvarazslatosabbja, oda a szabadsaghoz, a boldogsaghoz, es mindezt elo zenevel meghallgatni... meses.
Williams gyonyoru koncert valtozatot keszitett Sayuri temajahoz a Ges emlekirataibol, amit csodalatos csellista jatszott, egyaltalan nem erzekeltetve hianyat a Filharmonikusok idenynyito napjanak sztarjanak, Yo-Yo Manak. vegtelenul szomoru, megis meltosagteljes, mely es megindito darab volt, ez egyfajta Beethoven vonosnegyese Williams-nek, az abszolut erzelmi erettseg sugarzik belole egy tehetsege csucsan allo zeneszerzonek.
Vegezetul a vasznon megjelent egy uszony, es felhangzott a basszus, mikozben a teremben elszabadult a pokol. 2700 ember kialtott fel, taposban es oromujjongasban tort ki. Ez az erzes leiorhatatlan, mert ezt csak az tudja, aki atelt mar egy John Williams-koncertet. A kollektiv tudatalattira valo hatas legjobb peldaja ez az elmeny. A Capa mindannyiunk egyik meghatarozo elmenye, akarcsak Spielberg legtobb filmje, tobb puszta mozinal, ezek kozossegi elmenyek, orokre meghatarozo esemenyek, jelensegek. Igen, ez a jo szo ra. Es ebben oroszlanresze van John Williamsnek, aki ujra meg ujra zsenialisan erey ra az adott film altal kepviselt erzelmi allapotra, atmoszfeara, es amit tovabb emel olyan magassagokba, ami vegul megtreemti azt a bizonyos kollektiv kozossegi elmenyt, amirol beszeltem. A varazslatot, hogy kisse poriasan fogalmazzam meg. Egy osszeallitast lathattunk, sorolom a filmeket, amikbol reszletek mentek a vasznon: Capa, Star Wars-filmek, Indiana Jones-filmek (elso izben hallottam eloben, es a tudat, hogy oktober elejen elkezd dolgozni az uj reszen, fenomenalis volt), E.T.
Legalabb 5 izben ugrottunk talpra, es kiabalva, tiszta erobol tapsolva unnepeltuk Williamsszet. o faradhatatlanul mindig visszajott, es bejelentett egy ujabb raadast.
Ezek voltak: Main theme from The Sugarland Express
The Mission NBC Nightly News theme
Az 1988-as Soul-i olimpia hivatalos nyitanya
Vegul el kellett engednunk a Maestrot, mert igen becsuletesen vegigvezenyelte az estet, mindezt 75 evesen, ami egesz egyszeruen lenyugozo. Szokasos "almos vagyok"-jelzesevel koszont el, es az este veget ert. De nem nekem...
A 6. Avenue es 57. utca sarkan setaltunk, hogy a kesei ora ellenere talaljunk egy jo ettermet a varosban, ami sosem alszik. Es akkor megall mellettunk egy auto, es kiszall belole Stanley Donen! Nem hittem a szememnek! A csaladjaval jott, es besetalt egy kituno olasz etterembe. Mi meg mar szinten nagyon ehesek voltunk, hat gondoltuk, ha neki megfelel, nekunk is. Miutan lattam, hogy leultek, es elkenyelmesedtek, odasetaltam hozza szmokingban. Nagyon kedves volt. Elmondtam, hogy epp most jottem a koncertrol, o meg: akarcsak en:-)) Rendkivul kedves volt es szivelyesen alairta a programfuzetet. Ezutan megvacsoraztunk egymas melletti asztalnal ulve. Eletem legkulonlegesebb napja ezen a kulonleges modon zarult, es atvacsoraztuk magunkat Stanley Donennel a masnapba.
Mi lehet hatra ezek utan? A ma esti koncert, aztan a holnap esti.
Remelelm, elvezhetore sikerult ez a kis beszamolo, az biztos, hogy szivbol jott, es azert mondtam el, hogy megoszthassam azokkal, akik ertekelik, es talan altalam ugy erzik, mintha ok maguk is ott lettek volna egy kicsit, mert megis, egy vagyok kozuletek, hus-ver ember, magyar, akinek merhetetlen szerencse, rengeteg akarat, kitartas es aldozat aran sikerult megvalositania elete almat. Tudom, kinek, kiknek tartozom ilyen vagy olyanféle halaval, hogy ezt megelhettem, tudom, hogy mit kellett elturnie sok-sok embernek, akik 20 eve mast sem hallottak tolem, csak egy megszallott oruletet, aki talalkozni akart egy zeneszerzovel, aki a vilag masik vegen el es dolgozik, es egyaltalan, miert szamit o barmit is. De tudjatok, ez mind nem szamit, mert gyoztem. Akik szeretnek, azok radobbentek, hogy nem lehet, nem erdemes szembeszallni a vagy ilyen eros, ilyen megrendithetetlen erejevel, mert kioltani nem lehet. csak segiteni. Es ez tortent. Nem pusztultam bele (csak majdnem) es senki korulottem. Es most itt nezegetem a kozos fotoimat John Williamsszel, es a dedikalt E.T. CD-met. Mi ez, ha nem maga az elet? Az elet ertelme, a kuzdes, a kitartas, az akadalyok legyozese es vegul a gyozelem meg akkor is, ha minden esely latszolag ellened szol. Nem ezt latjuk imadott filmjeinkben, szeretett konyveinkben? hat ez most valosagga valt kozuletek valaki szamara, es ez igazolja, hogy mindez megtortenhet. Veletek is. Barmivel kapcsolatban.
Mindenkit udvozlok sok szeretettel, es koszonom, hogy meghallgattatok.
Maradok tovabbra is, most mar teljes joggal:
"John Williams, Legend of Film Music"
