Szia Juliet!
Olvastam a kritikádat, és látom, hogy sajna nem tetszett a film :(, pedig szerintem nagyszerű. Unatkozni én nem unatkoztam rajta egy percig sem (és ezt komolyan mondom!), pedig több, mint 5 órás a mű. (Az mondjuk igaz, hogy én két részletben néztem meg.)
Én indokoltnak éreztem azt a bizonyos jelenetet, amin annyira kiakadtál, és nagyon örülök, hogy Bertolucci még így is ennyire visszafogottan tudott egy ilyen szörnyű tettet bemutatni. Indokoltnak azért éreztem, mert a történetben szerepe van. Ha nem tévedek, akkor Olmóra kenik, akit aztán majdnem megölnek a fasiszták, és még a barátja, Alfredo sem avatkozik közbe, pedig ha jól emlékszem, tudta, hogy nem Olmo volt a gyilkos. Szerintem azért volt szükség a jelenetre, mert itt volt az egyik pont, amikor megromlott a barátságuk.
Azt kár tagadni, hogy a parasztságról beszél a rendező a legtöbb szeretettel, de ez érthető, hiszen ők szenvedtek a legtöbbet. Ugyanakkor a földbirtokosokat sem állítja be rossznak. Ha jól emlékszem a nagyapa (Burt Lancaster) és a fiú (Robert De Niro) sem volt negatív szereplő. Egyedül az apa, aki tényleg igazságtalan volt. A fasiszták pedig szerintem hitelesen voltak ábrázolva. Tényleg ők az abszolút negatív karakterek, és ha megnézzük a történelmet, akkor érthető. Jellemző egyébként az a mondat, amit Attila mond: "Megfizet majd mindenki! Szegény ember, gazdag ember!".
A film azért nem egyoldalú szerintem, mert amikor visszatérünk 1945-be (hatalmas katarzissal), még érthető, hogy a fasisztákkal mért úgy számolnak le, ahogy. De amikor a szinte ártatlan Alfredót is meg akarják ölni, akkor megváltozik a helyzet. Amíg csak kommunizmusról volt szó, addig tényleg pozitív volt a kicsengés, de amikor már megjelennek a tetteik, akkor azt vesszük észre, hogy ugyanazt csinálják, mint a fasiszták: meg akarják ölni Alfredót, aki szinte semmi rosszat nem tett, pusztán a származásáért (amiről éppúgy nem tehet, mint a parasztok). Ráadásul pont Olmo menti meg Alfredo életét, és itt valami olyasmit éreztem, hogy ez a két ember csak az idő közben megromlott barátságának köszönheti, hogy átvészelte a különböző rendszereket.
Akkor éreztem volna egyoldalúnak a filmet, ha a parasztok mind jók, a földbirtokosok mind rosszak lennének, de ez nem így van. Ezért film, és nem kommunista propaganda. A lezárás pedig szerintem utalás a későbbi időkre. Én is komikusnak éreztem, ahogy lökdösik egymást. Valami olyasmit jelenthet ez, hogy később már nincs helyük ezeknek a társadalmi rétegeknek, és szépen lassan el is tűnnek.
Egyébként nekem azért tetszett annyira a film, mert amellett, hogy nagyszerű dráma, jelképek segítségével valóban bemutatja a huszadik század történelmét.
Na, de hosszú voltam (és vagyok :)). Remélem nem haragszol rám, mert nem a rosszindulat beszélt belőlem. (Általában az szokott, de most nem! :)). Remélem Field is hozzászól még a topikhoz, mert keveset lehet olvasni/hallani erről a filmről. Meg talán kijavítja, ha írtam valami hülyeséget, ami könnyen előfordulhat.
Na, én megyek. Jó éjt mindenkinek!