Olaszország 1914 júliusa. A Gloria N. tengerjáró különös útra készül: az egykori barátok, szerelmek és kollégák a híres énekesnő Edmea Tetua hamvait kísérik utolsó útjára Erimo szigetére, hogy ott a tengerbe szórják. Az énekesnő barátaitól hemzsegő hajón az élet maga a gyönyör, míg nem a harmadik napon a kapitány szerbiai világháborús menekültek hánykolódó csoportját pillantja meg a nyílt tengeren...
Fellini sajátos látomása az emberiség önpusztító életéről. A melankolikus történet mikrovilágát különös fénnyel sugározza be a rendező mélyen emberi iróniája, ítélet és szeretet egyedül rá jellemző, zavarbaejtő keveréke.
