Miért, min és kin nevet az ember? Pozitív vagy negatív szerepet tölt be a humor a társadalmak és az egyének életében? Mi is zsidó humor lényege és legfőbb tulajdonságai? Igaz-e az állítás, hogy zsidók nélkül nincs modern városi és populáris kultúra Magyarországon és az Osztrák-Magyar Monarchiában? Mennyiben jelentett az első világháború, a két baloldali forralom és az ellenforradalom egy új fejezetet a pesti humor történetében? Milyen célt szolgált és milyen igényeket elégített ki a vicc, az anekdota és a karikatúra a háborút vesztett, megszállt, és porig alázott Magyarország és fővárosa életében?
A könyv a humor segítségével, igyekszik tükröt állitani az első világháború utáni magyar társadalomnak: megérteni és megértetni a fehérterrorban leginkább érintett csoportok, a katonai és félkatonai alakulatok tagjainak gondolkodásmódját és indítékait, és restaurálni - amennyire száz év távlatából lehetséges - a pogromok és más antiszemita támadások áldozatainak a szellemi világát és lelkiállapotát. A zsidó humor reakció volt a törvényes rend összeomlására, a minden elárasztó létbizonytalanságra, a vörös- és fehérterrorra, a numerus clausus törvényre és a zsidó emancipáció megtorpanására - és fegyver a túlélésért folytatott küzdelemben.
