Igric nagyi felvette kedvenc kék, pipacsos otthonkáját, és kiment az udvarra. Megetette a kakast, a kilenc tyúkot, a három kacsát és a négy libát. Azok hangos kukorékolással, kotkodálással, hápogással, gágogással köszönték meg a reggelit, ki-ki a saját nyelvén. Aztán Igric nagyi kalácsot sütött. Ünnepi kőttes kalácsot nyolc fonattal. Hiszen nagy nap volt. Különleges nap. A nyári szünet első napja. Meg azért is, mert Panni és Gyuszi, nagyi két legszebb és leg-leg-kedvencebb unokája érkezik hozzá.
Béres Tamás tanulságos és sok humorral megírt meséje a generációk közötti kötelékek fontosságára hívja fel a figyelmünket, feltárja a helyi közösségekben, valamint a családi hagyományokban és értékekben rejlő erőt.
