A kibeszélés még nem elég a feldolgozáshoz, de szükséges hozzá. És kell hozzá még befelé fordulás és kifelé tekintés, játék és sebesre tépett száj, beismerés és elhallgatás is olykor. Bán-Horváth Veronika versei egyszerre megrázóak és felszabadítóak. Költészetében az önvád képes önszeretetbe fordulni, a tehetetlenségből megbocsátás sarjad anélkül, hogy ez felejtéssel vagy megtagadással járna. Egy gyógyulástörténet göröngyös útját írja le, ahol minden megérkezés állomás, de amikor leül kifújni magát, van honnan erőt merítsen az újbóli elinduláshoz. Szembenéz az ördögeivel, citromfűteával kínálja és beszélgetni hívja őket. Tudja, hogy számíthat segítségre, amikor nekiáll feltörni a betont, ami alá annyi mindent próbált eltemetni. Bán-Horváth Veronika kötete a Hmm-füzetek első darabja, mely nem más mint egy chapbook-sorozat. Kis formátum nagy ötleteknek: az irodalmi kísérletezés terepe cirka 40 oldalban. Versciklus, hosszúnovella, egyfelvonásos. A könyvkiadás kislemeze.
