Kevés olyan szerb költő van, akiről elmondhatjuk, hogy egyetlen könyvével úgy robbant be egy más kultúrába, mint az Új ember a német nyelvű területre. Bognar az Új embernek köszönheti, hogy a világ befogadta. Azután, hogy 1999-ben a belgrádi Prosveta kiadó gondozásában, mint az elképzelt Elíziumi trilógia utolsó része megjelent, hamarosan két tekintélyes kitüntetésben ("Rade Drainac" és "Isidora Sekulić") részesült. Ugyanebben az évben Bognar elsőként kapta meg a nezetközi "Hubert Burda" díjat, amelyet a legjobb kelet-európai fiatal költőnek ítélnek, az abban az évben Langerburgban megtartott Petrarca költői találkozások keretében. Ez alkalommal Peter Handke, mint a bírálóbizottság elnöke a következőket mondta "Zoran Bognar különleges érzékenységgel megáldott, fellegekben járó, jövőt idéző költő, aki számára a költemény az ismeretlen megnevezése és merülés az ember által sejtett új lehetőségekbe." (Nemanja Veljović Subrosa) Zoran Bognar Új embere 20 száz sosros énekből áll.
