Döbbenetes a hasonlóság! Csillag előző három kötetében ujjongva fedeztem fel ezeket a két- sőt háromperces novellákat. Akkor még nem ismertem személyesen az írások szerzőjét, de valami megmagyarázhatatlan érzés vett erőt rajtam, nem csak értem, de érzem, régi ismerősként szólnak hozzám ezek a novellák. Ugyanígy gondolkodom, ilyen a munkamódszerem, a filmkészítés is a tömörítés művészete. Forgattam filmet a hetvenes években a világhírű Dino Buzzati írásaiból, akinél szinte teljesen azonos a látásmód a Csillagéval, és azóta hiába kerestem hasonlókat. Az élet legegyszerűbb témáiból kisrealista történetek, a valószínűtlen felnagyítása, a valóság tömör, legteljesebb ábrázolása és a történetek meglepetés katarzissal lezárása tett ezeknek az írásoknak őszinte rajongójává. Vérzik a szívem, hogy nem váltak filmekké a történetek, mert szükség lenne, ebben a rohanó világban, úgynevezett sketch-fimekre. Most itt a lehetőség filmes társaim tudomására hozni ezeket a remekműveket, hogy ne váljanak Ad acta-vá, ez ebben a kötetben az egyik kedvenc novellám. András Ferenc
