Vásárlói kritikák a következő termékről: Bazi nagy görög lagzi

A film egy kellemes vígjáték a manapság divatos gusztustalan altesti poénok nélküliek közül. Mind angolul mind magyarul érdemes megnézni (a főszereplő Toula magyarul Liptai Klaudia hangján szólal meg, találó lett). Az alapötlet pedig egész jó, biztos sokan magukra ismernek a 30-as éveit taposó nőben aki a család helyett a karriert választotta, mert nem egy Aphrodité szépség. Bár extrák tekintetében nem kényeztetett el a kiadó, a külföldi kiadás audiókommentárt is kapott.

Nagyon tetszett ez a film. Csodálatos, egyszeru, értheto, emésztheto.
Kedvenc filmalázó portálom, a cspv.hu (akik szinte mást sem tudnak, csak fanyalogni, hogy az ember azt érezze: atyaisten, de barom vagyok, ezt a sz*rt megnézem, mikor itt ilyen és olyan okos emberek megmondják róla a frankót...) egyszóval, ott igen lehúzó kritikát olvastam a filmrol, és kicsit el is vette a szájízemet. Hiba lett volna hagynom azonban, hogy befolyásoljanak.
A film egyik hibájaként vonultatják fel, hogy sztereotípiákra épül. Egy görög család hangos, lármás, jókedélyu, vidám... stb. A sztereotípiákkal szemben alapvetoen rossz a felfogás - nem a sztereotípiák léteztek elobb, hogy aztán azt ráhúzhassák népcsoportokra (lopós cigány, furfangos székely, finnyás angol, szabados francia, nagyhangú görög), hanem pont fordítva. A mediterrán népek ilyen beállítottságúak. Ahogy az északi népek mélabúsak, borongósak - tessenek megnézni azt a sok metál- és rockzenét, ami onnan származik, az északiak ebben mind nagyok -, úgy a mediterrán népekre a nagyhangú, vidám, boldog lárma jellemzo.
Tetszik, hogy a film egy pillanatra sem megy át közhelyesbe. Igen, a görög család sztereotip - de az elérzékenyülés, a fájdalom pillanatai itt is megvannak. Emberek ok is - az anya, fiatalkora fájdalmas emlékeivel, a nagymama a kissé kihegyezett, mindazonáltal meggyozo "Szemét törökök!" visszatéro motívumával, és az apa, aki bár ellenszenves figura néha, mégis érthetoek a motivációi.
Hála istennek, és a film készítoinek, nincs benne semmi extra csavar - de azért egyszer-kétszer megakad az emberben a lélegzet, egyszer-kétszer kétségessé válik, lesz-e lagzi. Parányi feszültség, nem kétséges, mi lesz a végkimenetel - de azért a torokszorítás megvan.
Külön piros pont a lánykérési jelenetért. Annyira emberi és megható, annyira természetes, hogy csak szeretni lehet. Másik piros pont a nyoszolyólányok készülodéséért jár. Felfordulásos, hajtépéses, kenceficés, visítozós, vicces, humoros. A film készítoi itt azért rátettek egy lapáttal a valo életre, de éppen ettol lesz a jelenet hiheto, és egy percig sem megy át sekélyes, elcsépelt komédiába.
A film visszatéro motívumai (nagymama lelép, apuka a pikkelysömört is ablaktisztítóval gyógyítja) remekül átszövik a történetet. Mindig fel- és felbukkannak a történet különféle pontjain, mindig megnevettetik a nézot.
Ez a film emberekrol szól. Görög család meets amerikai család. Persze, hogy nem súrlódásmentes a dolog! Mégis lesz happy end, és az almák elvegyülnek a narancsokkal, mert "mindannyian gyümölcsök vagyunk." (copyright by Kostas apuka)

Van-e még vígjáték-kedvelo ember kishazánkban, ki-e filmet nem látta? Ha igen, tessék azonnal pótolni!
Nem hiszem, hogy sok újat tudnék még mondani a filmrol magáról, a tartalmat sokan, sokféleképpen mesélték már. Amit kiemelnék az az ezúttal is remekbeszabott magyar szinkron! Amikor csak lehet, az eredeti nyelvre szavazok, de ennél a filmnél vétek lenne nem a magyar nyelvet választani! Görög nyelvi szakértovel elkészíttetett szinkron került a lemezre, híven tükrözve azt az akcentust, ahogyan a görögök magyarul beszélnek. És ez az akcentus hatalmasat lendít a filmen.
A szinkronszínészek jutalomjátéka ez a film, Liptai Claudia kituno választás volt, és hadd emeljem még ki Szirtes Ági zseniális szinkornját, aki - megkockáztatom - Voula nénit messze a leggörögebb göröggé teszi a filmben.
Remek vígjáték, sok-sok sztereotípiával - dehát pont ettol tudunk rajta annyit nevetni -, kellemes görög zenével és egy aranyos, szeretnivaló, többször is megnézendo történettel.
Az 5.1-es hang korrektül szól, a kép egyszer-egyszer egy picit szemcsés, de többnyire teljesen rendben van, extra nem sok került a korongra, de ez a film magában is olyan extra, hogy emellé már nem is kell más.
Polcra s aztán lejátszóba vele!

Nem egészen értem,hogy lehet ez a film ilyen sikeres,mind kritikailag,mind anyagilag.Közepesnél gyengébb vigjátékszerüség,néhány nem túl falrengeto poénnal.Abszolut felejtheto,én biztos.hogy nem fogom megnézni még egyszer.De hogy valami jót is mondjak,a magyar szinkron nagyon jól sikerült,mostanában már ennek is ürölni kell.

Sziasztok!

Én nagyon szeretem a vígjátékokat, leginkább azokat, amin könnyesre nevetem magam. A Bazi nagy görög lagzi kiemelkedik ebbol a kategóriából. Ez nem egy olyan film, amit egyszer megnézel, és aztán a sarokba vágod. Ezt egyszeruen nem tudod abbahagyni! Újra és újra meg akarod nézni. Ebben a filmben szinte minden másodpercnél könnyesre nevettem magam, úgyhogy ha van egy kis tartalék papír a pénztárcádban, nem kell gondolkozni rajta, hogy mit vegyél belole (persze, ha még nincs meg). Nekem még nincs meg, de amint lehet, azt fogom kérni DVD-n. Úgyhogy nem fogod megbáni, hogy megvetted. Ne sajnáld rá a pénzt, mert ez tényleg kihagyhatatlan. Csak azt sajnálom, hogy mindössze másfél órás. Lehetett volna még benne pár poén, de így se rossz. Úgyhogy ne sajnáld rá a pénzt, ha nincs meg, vedd meg!