Ha csak tizedannyit foglalkoznának a különbözo médiumokon a cigány kisebbség és a fehér "többség" problematikájával, és az integráció fontosságával, már fényévekkel elorébb tartana ez a társadalom, mint ahol most van.
A Hajlakk azzal együtt, hogy kiváló musical, fülbemászó dalokkal, egy sziporkázó John Travoltával, egy ördögien rosszindulatú Michelle Pfeifferrel, egy elragadó Christopher Walkennel és egy tündéri ducijucival, Nikki Blonskyval, ügyesen okít toleranciára, melyre ma legalább akkora, ha nem nagyobb szükség van, mint a 60-as években.
Bevallom férfiasan, én nem ismerem az eredeti Hairspray-t, bár homályos emlékeim mintha lennének egy régi, muvészmozis élményrol, de bizonyára végigaludhattam annak idején, mert nem sok emléket orzök róla. Ám ez a Hajlakk egy dögös, és érdekes "adaptáció", ami nekem legalább annyira tetszett, mint a Dreamgirls, talán kicsit jobban is, mert utóbbi filmben Beyoncé kissé sikoltozós énekhangja néha felborzolta a szort a hátamon, amit egyébként csinos pofikájával kelloképp ellensúlyozott.
A Hajlakk sztárja egyértelmuen John Travolta, aki 30 évvel legendás Grease-beli alakítása után visszatér a musical világába, és hogy teszi ezt! Egy 120 kilós anyuka képében. Hát nem semmi, annyi szent. Travolta egyetlen mozdulatában több a ritmus, mint a Fame! egész évfolyamában. Hiába, ez az ember akkor szenzációs igazán, amikor testi adottságait tudja kamatoztatni. Kár, hogy nem egy vékonyabb férfit alakított, mert akkor talán nem csupán rajta, hanem vele is szórakozhattunk volna. Ám John még ma is hozza formáját, és jutalomjátékának minden egyes pillanatából kihozza a leheto legtöbbet.
A másik nagy visszatéro Michelle Pfeiffer, aki a Macskano eljátszása óta nem volt ilyen karmolós kedvében. Azon túl, hogy mintha nem fogna rajta az ido keze, újfent meg kell állapítanom, mennyire jól áll neki a szemét szuk@ szerepköre (hogy egy könnyed alliterációval éljek). Nem lehet nem utálni ezt a not, aki amúgy egész jól énekel, no meg táncol.
Walkenrol csak annyit kell mondanunk, hogy olyan jó, mint mindig. Ez a pasas egyszeruen imudnivaló, mindegy, mit játszik.
A Hajlakk ifjú üdvöskéje Nikki Blonsky, aki legalább olyan súlyos egyéniség, mint ahány kilót nyom, mégis éppolyan kecses, mint amennyire ez ellentmond testalkatának. A kislány úgy ropja, hogy majd szétesik, és jól énekel, jó színész, alakításáról csak pozitívumokat lehet elmondani.
A Hajlakk egy kellemes, szórakoztató musical, ami nem rengeti meg (hacsak nem Travolta (ál)ha(á)ja által) a filmtörténelmet, mégis, a rasszizmus ellen küzdelemrol szóló üzenete fényesen csillog, akár egy lakkal jó vastagon bevont hajkorona. Azt is mondhatnánk, a Hajlakk közvetlen a Pomádé után jön;)