Vásárlói kritikák a következő termékről: Amerikai história X

Végre - úgy tunik, még épp idoben - beszereztem én is egyet a kiadványból.

Ez bizony még mindig egy jó film. Sot, most még jobban tetszett, mint elsore, amikor még a moziban láttam. Szeretem, ahogy a gyulöletrol beszél, és aztán pont helyett egy kérdojelet tesz a végére.

A rendezés, a színészek, a képek, a fekete-fehér és a színes felvételek használata mind-mind jól lett eltalálva. Hiteles, hogy a fajgyulölo skinheadvezér ezúttal nem egy tufa, balhézós, gonosz huligán, hanem okkal, és racionális módon gyulölo, intelligens figura. Tetszik, hogy nem a gyulölet alaptalanságáról, hanem az értelmetlenségérol beszél.

De a legfobb pozitívum az, hogy a film nem pusztán egy antirasszista prospektus, hanem muködoképes dráma. A vége tényleg lesújtó, és manapság egyre ritkább az, amikor egy rendezonek a két óra alatt sikerül eljutnia A-ból B-be. Ebben a filmben sikerült, idotálló, újranézos darab lett.
A dvd a mozihoz illoen puritán, csak a filmet tartalmazza. Nekem ide werkfilm és dejóvoltegyüttdolgozni-interjú nem is hiányzik, az alternatív befejezést, meg az esetleges kimaradt jeleneteket viszont hiányolom.

Moziban feliratosan láttam a filmet, ezúttal szinkronnal néztem meg, ami egyszeruen hibátlan.

Ha a monitor olyan lenne, mint a papír, már hegyekben állnának az összegyurt monitorok a gép mellett. Helyette viszont úgy csinálok, mint Danny a filmben, mikor próbálja írni a dolgozatát. Amerikai história X ..Törlés... És újra.. Ugyanis sokadszorra kezdek neki az írásnak, de még mindig nem tudom, mi sül ki belole..
Ha valamit lehet nevezni hiánypótló kiadásnak, akkor a Hetedik mellett ezt mindenképp meg kell említeni: szerintem a kilencvenes évek egyébként kiváló filmkínálatából is kiemelkedik ez a mozi, s több, mint 10 évbe került, míg eljutott kishazánkba. De itt van, mégha  kicsit soványkásan is. Gondolom velem együtt sokan örültek volna egy extrákkal dúsított kétlemezes kiadványnak.. De csak a neten található 3 db kimaradt jelenet, ami esetleg csillapíthatja valamelyest éhségünk, ha már a DVD-re nem került semmi.
Az  „Amerikai História X  kíméletlenül oszinte képet fest az emberi sorsokat romba dönto fajgyulöletrol” – ez így tökéletesen összefoglalja mindazt, amit a filmrol látatlanban tudni kell. Kegyetlen, kokemény film ez  olyan

gondolatokról, amik azért sok embernek a fejében bizony léteznek. Szerencsére az átlagember önkontrollja megakadályozza azt, amit Derek muvelt a filmben, és hogy az  történjen vele, ami Derekkel történt a börtönben. Ugyanis a morgolódáson kívül nehezen tudnám elképzelni, hogy jómagam, vagy a környezetemben bárki is olyan szintu tettlegességig fajuljon, mint ami egy félbehagyott szex után történt az amerikai kisváros utcáin. Mellesleg az a jelenet, mikor mondja a srácnak, hogy nyisd ki a szád és tedd az útpadkára a fejed – no szóval ez, meg a reccsenés sokáig vezette a legborzongatóbb jelenetek listáját nálam. Talán épp a realisztikus ténye mitt.. Meg persze utána a kaján vigyor Norton arcán… Vannak jelenetek, amik örökre beleégnek az ember emlékezetébe, amiktol igazán maradandó egy film. Nos, szerintem ez is egy ilyen volt.
A rasszizmusról  nem áll szándékomban  ítéletet mondani – sokszor jó ok van sajnos rá, Derek tettei és annak következményei itt csak egy része/oka az egész történetnek. A lényeg az az átalakulás, ami a srácban végbe megy a három év alatt (apropo: miért is csak három év??). A teljesen nyilvánvaló kiszolgáltatottság és megváltozás is (kvázi jellemfejlodés – igény szerint) van olyan drámai, mint az alaptéma. A börtön kemény világában az ideológia szart sem ér, a lényeg ott a túlélésen van. Borszíntol függetlenül. És az ironikus fehér eroszakol meg fehért ( a másik emlékezetes jelenet) után az eszmébe vetett csalódás mellett tökéletesen értheto az a folyamat, amit Derek produkál. És természetesen az ot megformáló Edward Norton, aki egyszeruen zseniálisat alakít a filmben. Megváltozni azonban önmagában nem elég, az nem nyújthat feloldozást. Igazi, véres bunhodés kellett hát, ami az egész életét illetve a filmet is megrengeti..
A kistesó, Danny karaktere hasonló átalakuláson megy át. Neki a dicsoített testvérbe vetett csalódásból kell újjáépítenie magát. Edward Furlong egyik legjobb szerepe ez, kár hogy a srác eltunt a süllysztoben. S bár a mozi végkifejlete sokkolóan drámai, mégis törvényszeru: Dereknek meghozza az igazi büntetést, Dannynak meg a megváltást.
A film történetvezetése, vágása szintén elso osztályú. A fekete-fehér múlt és a színes jövo váltakozása érdekes dinamikát ad a filmnek, ráadásul a színes képek egyben magukban hordozzák a színesebb, nyugodtabb jövo lehetoségét. Hogy aztán egy lövéssel minden romba doljön. Érdekes lenne, ha az események után villantottak volna Derek jövojébol képeket: hogy reagálja le? Visszafordul az úton, vagy végleg szakított múltjával?? Nyitott, nyugtalanító kérdés ez, s egyben jelzi: a probléma örök – ahogy ezt az elmúlt 10 év is bizonyítja..
Tanulság? Millió van. Tele közhelyekkel. Egy biztos: ok nélkül semmi nem történik, s ha valahol fellángolnak hasonló tüzek a világban - akár itthon is - egyet nem szabad elfeledni. Az önkontrollra szükségünk van, hogy emberek maradhassunk, és ne jussunk hasonló sorsa, mint Derek, hogy a saját borünkön érezzük az eldobott bumeráng csapását. De engem nem tudott arról meggyozni a film, hogy ezentúl minden embertársamat feltétel nélkül szeressem és elfogadjam. De ahogy eddig sem szúrtam szíven senkit, ezután talán még inkább nem fogok..
A DVD egyszeru darab. Kép, hang (már az angol) ugyan rendben van, de az nem elégít ki, hogy örüljünk, hogy megjelent. Pedig sajnos ez van. Mindenesetre a 90-es évek elsoszámú kevencei ezzel együtt lassan mind a polcomon vannak és ez jó hír.
Kár, hogy a korhatáros részek miatt nem lehet(ett) iskolamozi.
Kosárba!
Ui: Szerintem egyébként - mégha témája idevágó is - qrvára nem ez a megfelelo helyszín egy ideológiai vitának ( mint ahogy más film adatlapja sem). Legrosszabb esetben ott van rá a fórum rész, de szerintem velem együtt sokan unják már ezt az állandó vitát e téma körül

A mondanivalója: az eszmék, idealizmusok, szeretet, gyulölet, mindegyike a személyes emberi kapcsolatokon, jellemeken és az adott szituációkban való alkalmazkodáson múlik, ill. hasal el.

Kemény film, az elso pár percben ki is derül, amikor a házát és autóját megvédo fohos minden mozgó élolényre lo a .45-el,majd teljesen begozöl és érdekes módon kivégzi az egyik rablót, majd lassítva mutatják, amint a fejére téve a kezét,megadja magát a yardoknak, és jól látható a hatalmas tetovált SZVASZTIKA a mellén! innentol kezdve tudjuk, hogy gondolkodik, érez,mi vezérli,mit cselekszik,miket gondol,de a börtönévek után(ráébreszti új barátja,hogy odabent o a "nigga") próbál megváltozni és öccsét is a helyes v. annak vélt irányba terelni.

A börtönjelenetek is durvák, talán csak a Vér kötelez(Blood in blood out) -ben voltak hasonló jelenetek, a 3 féle csoport "életérol-haláláról".

Egyszóval a mufaj egyik maradandó alkotása, akármilyen szemszögbol is tekintünk az alkotásra :)

  

Amikor ilyen filmet látok, mindig arra gondolok, hogy mindenkivel meg kéne nézetni, aki olyan hülyeségeket gondol, hogy borszín, vallás stb. szerint különbséget lehet tenni az emberek között. Néhány hozzászólás elbizonytalanít abban, hogy segítene-e... Azért remélem, akadnak olyanok, akiknek igen.
"És ne feledd soha, hogy a világ fia is voltál. Rokona a négereknek és a csillagoknak, a hülloknek és Leonardo da Vincinek, a Golf áramnak és a maláj noknek, a földrengésnek és Laocénak. Mindehhez közöd volt, egy anyagból vagytok, egy lélek teremtett, ugyanaz a lélek fogad vissza. Ez egészen biztos.” (Márai Sándor)

A legjobb Norton film, sokáig a film befejezésével voltak kifogásaim, de végülis be kell látni, igy a legteljesebb a történet....más véggel kissé kommersz film kategóriába esne a film....

ALAPMU!!!!