Keresés
Vásárlói kritikák a következő termékről: Franklyn
Niwrok | 2009. 12. 20. 2:37
"Több síkon játszódó sci-fi/dráma, melyet valahová a Zuhanás, a Dark City és a Donnie Darko közé tudnánk elhelyezni", írta a BuFi DVD-kitekintojében a DVDextra, ahol elsoként találkoztam ezzel filmmel. Nem annyira a tapasztalataimtól elrugaszkodott hivatkozási alapok ezek, csak nehéz belolük valami egységeset elképzelni, és pont ebben a csapdában ragadt a Franklyn.
A négy történet, amivel indít a film, jószerivel csak oda van hányva. Persze, mindig kell egy bizonyos ido, amíg megismerjük a szereploket, hogy utána összefonódhasson az életük (Innaritu például ennek nagy mestere), de az úgy nem megy, hogy a vége elott 20 perccel még semmi kapcsolat nincs. Nemcsak hogy nem találkoztak a karakterek, de közös motívumot sem nagyon találni az életükben. Ráadásul az egyének megismerése is akadozik, frissiben annyi jön le róluk, hogy van itt egy faképnél hagyott volegény, egy hobbi-öngyilkos, meg a fiát kereso apa. Plusz van ez a kabátos-maszkos figura az o fantáziavilágával, akinek a szerepe kimerül a hitéleti mélyzagyvaságok felmondásában. Amikor pedig kiderül a kapcsolatuk, az még nagyobb csalódás volt, ahogy azt MIK is írta.
A látványra mindenesetre nem lehet panasz, Meanwhile City tényleg monumentális, idovel szépen ki is bomlanak a szimbólumai, és ez jó. Tetszett továbbá a játék a nevekkel, már eleve a film címével is. A mondanivalója (legalábbis amit találtam a nyolctonnányi ködhomály alatt) is érdekes és aktuális. A kiadás tetszetos, boséggel van extra is.
Röviden: A Franklyn az összetett cselekmény és a szürreális látványvilág ígéretét hordozza, mely a vége felé folyamatosan egyszerusödik, és ponttá zsugorodik. Valahogy úgy, mintha a nézo kezébe adnának egy szivárványszínu selyemgombolyagot, és csak a szálakat letekerve derülne ki, hogy az nem más, mint a már unásig ismert mézesmadzag.
Ha már a Donnie Darko szóba került: utoljára Richard Kerry másik filmjénél, a Káosz birodalmánál éreztem azt, hogy egy mérhetetlenül kaotikus valami, de nem tudom rá egyértelmuen azt mondani, hogy vacak. A három csillag most átlag, és tekintettel a film különbözo részeire nagy szórással értendo.
A négy történet, amivel indít a film, jószerivel csak oda van hányva. Persze, mindig kell egy bizonyos ido, amíg megismerjük a szereploket, hogy utána összefonódhasson az életük (Innaritu például ennek nagy mestere), de az úgy nem megy, hogy a vége elott 20 perccel még semmi kapcsolat nincs. Nemcsak hogy nem találkoztak a karakterek, de közös motívumot sem nagyon találni az életükben. Ráadásul az egyének megismerése is akadozik, frissiben annyi jön le róluk, hogy van itt egy faképnél hagyott volegény, egy hobbi-öngyilkos, meg a fiát kereso apa. Plusz van ez a kabátos-maszkos figura az o fantáziavilágával, akinek a szerepe kimerül a hitéleti mélyzagyvaságok felmondásában. Amikor pedig kiderül a kapcsolatuk, az még nagyobb csalódás volt, ahogy azt MIK is írta.
A látványra mindenesetre nem lehet panasz, Meanwhile City tényleg monumentális, idovel szépen ki is bomlanak a szimbólumai, és ez jó. Tetszett továbbá a játék a nevekkel, már eleve a film címével is. A mondanivalója (legalábbis amit találtam a nyolctonnányi ködhomály alatt) is érdekes és aktuális. A kiadás tetszetos, boséggel van extra is.
Röviden: A Franklyn az összetett cselekmény és a szürreális látványvilág ígéretét hordozza, mely a vége felé folyamatosan egyszerusödik, és ponttá zsugorodik. Valahogy úgy, mintha a nézo kezébe adnának egy szivárványszínu selyemgombolyagot, és csak a szálakat letekerve derülne ki, hogy az nem más, mint a már unásig ismert mézesmadzag.
Ha már a Donnie Darko szóba került: utoljára Richard Kerry másik filmjénél, a Káosz birodalmánál éreztem azt, hogy egy mérhetetlenül kaotikus valami, de nem tudom rá egyértelmuen azt mondani, hogy vacak. A három csillag most átlag, és tekintettel a film különbözo részeire nagy szórással értendo.
Hasznosnak ítélted a kritikát? 0|0
Fizetési opciók
