Spoilerek!
Nem könnyű film. Megtekintéséhez szükséges némi ráhangolódás, türelem. Picit bajlódnunk kell a film szimbólum-rendszerének megfejtésével: ki, mit, miért, hol és egyáltalán miért csinál. Aztán, miután lehámoztuk a történetnek álcázott rendezői magánmitológiát, talán eljuthatunk a megfejtésig: az egész világot/társadalmat elhülyítő kormányok? multicégek? ellen csupán néhányan tehetnek valamit, a még szubjektív valóságukban létező emberek. A művészek gondolataiból (is) táplálkozó szabad gondolkodók, akik múzeumokba járnak megtisztulni. Rájuk vár a feladat, hogy rést üssenek a falon, azaz a társadalmat szorongató irányító rendszereken, az elhülyítő médiákon, politikusokon. Közben maguk is saját irányító rendszerük áldozatai, hiszen változást csak konspirációval és erőszakkal lehet kikényszeríteni. A film rejteget még néhány dramaturgiai szálat, de nem gombolyítom tovább az amúgy is cikcakkos hosszú fonalat...
Nekem bejött a film. Az előadásmód, a szokatlan megoldások, a hangulat. Az extrák is érdekesek...