Jobban bejött, meint az első rész, talán mert ezúttal udtam, mire számíthatok. Az első Vasemberről annyi jót hallottam és olvastam, ill. az (akkori) imdb-s és rotten-es egekbe szökő pontszámok alapján valami igazán zseniálisat vártam, ehhez képest egy kifejezetten középszerű, bugyuta kis történetet kaptam, amit a profi kivitelezés és a főhős humora mentett meg a teljes gagyiságba fordulástól.
A második etapban nem is vártam ennél többet, sőt, féltem, hogy az első részben levő pozitívumok rovására fognak majd menni a szokásos folytatásfilm-hibák, így végül pozitív csalódás ért: a humor a régi, Downey Jr ismét lubickol a szerepben, a körülötte lévők jól szolgálják ki a one-man-show-ját, és az akciók sem akarnak mindenáron nagyobbak és hosszabbak lenni. Favreu szerintem jól eltalálta az arányokat, egyedül Rourke szerepel kicsit kevesebbet a kelleténél, az ő figurája sajnos laposabb és kevesebb figyelmet kap, mint amennyit megérdemelne. Rourke-on nem múlik, ő adja azt, amit kell, de kb. négy sor szöveggel és nyolc perc jelenléttel nem sikerülhetett elérni, hogy igazi súlya legyen a karakterének. A sztori ismét nem világrengető, de végig leköt, a lényeg pedig úgyis az, mikor és hogyan durrannak el a fegyverek és Downey poénjai. Ebben pedig nincs hiba.
Puskapor van még ebben a franchise-ban, jöhet a folytatás; a harmadik részben szeretnék látni egy űrben való repkedést is.