Vásárlói kritikák a következő termékről: A varázslótanonc

Ez egy gyerekes sablonos film.Nem érdemes megnézni.

Egyetlen jó pont a színészek lehetnének,vannak jó vicces pillanataik de annál több kínos pillanat is van.A "varázslók" ereje kimerül annyiban,hogy kék gömböket lőnek a kezükből, használják a fizika erejét és fel tudnak gyorsan mosni.

Nicolas Cage miatt gondoltam jó lesz hisz a Kick Assben elég jól játszott de rá kellett jönnöm hogy nem gyógyult meg és továbbra is csak szar filmekben szerepel. Csöves szerkóban jedi szövegeket nyomatni nem olyan nagy dolog.

SPOILER:

Monica Bellucci annyit csinált, hogy szépen nézett edig elvileg ő volt a világ egyik legjobb varázslója

Az előzetest látva még azt hittem, hogy a kritikák túloznak, nem lesz ez elviselhetetlenül kínos, és talán a látvány kárpótol majd a fejfájásért, amit a retardált filmek általában okoznak. De nem. Bruckheimer stábja megtúrta a mágikus-filmes trükkök kilósruha-zsákjait, digitálisan felturbózták a használt "rongyokat", aztán hátra is dőltek, jó lesz az a szájtáti parasztnak. Közben meg csak annyit értek el, hogy nincs olyan kulturális, földrajzi vagy tudományos szeglete a világnak, amit ne gyaláznának meg.
Nem számítottam nagy történetre, nem is volt. Talán csak az újszülöttek nem láttak még olyan filmet, ahol egy nímand lesz a világ megmentője, így aztán a romantikus sallangok és az üldözős párbajok nélkül kb. egy tízperces rövidfilmet lehetne összekaparni belőle. Így persze buta az egész, mint a föld, és mintha ez nem lenne elég, még ráköptek pár infantilis poént, ide értve a fingó bulldogot és a járókeretes mamit. Mondjuk ezt nem is tagadta senki, sejthető volt, hogy itt az agy nyugodtan lustálkodhat, csak a szemnek kell mohónak lennie.

Jelentem, itt is az újszülöttek vannak előnyben, merthogy itt minden lopott. Turteltaub belesett más filmes mágusok kulisszái mögé, pofátlanul lenyúlta a trükkjeiket, és most próbál villogni velük. Alig van olyan jelenet, amire ne tudtam volna megmondani, melyik film melyik képkockáját látom elmaszkírozva.
Ami aztán végleg tragikus, azok a színészek meg a karakterek, amiket megszemélyesítenek. A címszereplőről jobban elhinném, hogy Rowan Atkinson tinédzser reinkarnációja gyépés fizikusként, mint hogy Merliné. Korabeli riválisa a showbiznisz alja, az önimádó, transzvesztita glam-rock illuzionista. És a mestereik, pfff... Nicholas Cage nem itt kezdte el amortizálni a hírnevét, manapság nincs az a vacak, amit ne vállalna el, hogy fizetni tudja a számláit; szomorú azt volt látnom, amilyen mélyre az általam nagyra tartott Alfred Molina süllyedt idén (hozzáadva a struccos marhulást a Perzsia hercegéből). Még a hölgyek jelentenének némi megnyugvást és kellemes élményt, de Monica Belucci alig három percet szerepel (az is kimerül egy kevés kántálásban meg könnyes bambulásban), a szőke csaj pedig nyilvánvalóan beleőrül a körülötte zajló eseményekbe, mert biztatóan indul, de a fináléra egy hisztérikusan visongató cicababa lesz belőle.
Röviden: Ahogy a zsenit csak egy hajszál választja el az őrülttől, ugyanilyen vékony a határ a varázslatos trükkök és az olcsó vásári mutatványosok parasztvakításai között. Volt idő, amikor az ilyen kóklereket, mint Turteltaub meg Bruckheimer, egy ilyen produkció után rohadt gyümölccsel és záptojással dobálták volna meg...
Ha ez a film egy önkritikával rendelkező mókus lenne, egy tűzlabdával gyújtaná magára az erdőt.