Mozi a gyógyszerfüggőségről
Emlékszem, fél évvel ezelőtt mekkora csalódás volt a Bourne nélküli Bourne film a moziban. Sikerült neki alaposan megtépázni az amnéziás szuperzseni presztízsét – mindösszesen egyetlen idióta forgatókönyvnek köszönhetően. Így hát nem is igyekeztem annyira újranézni ezt a mozit, holott mindvégig ott ült a vállamon a kisördög, hogy tegyek vele még egy próbát. Merthogy ezt is – mint annyi mást, szeretném szeretni…
Nos, nem sikerül. Legalábbis nem teljesen sikerül. Másodszorra valamennyire talán túlléptem a kék/zöld kapszula krízisen, nevezetesen azon, hogy a készítőknek nem volt jobb ötlete, mint arról filmet csinálni, hogy egy szuperkatona be tudja-e venni a kapszuláját vagy nem… Másodszorra nem is ez volt már a problémám, inkább az, hogy az egész hogyan illeszkedik a franchise-ba. Hát, nyögvenyelősen… Mert hiába vannak egész jó és ötletes kapcsolódási pontok az Ultimátummal, hiába jön át valamennyire a Bourne-filmek feelingje, ha azok egyik legnagyobb erényét, a valószerűséget hajítják kukába a popcorn miatt.
Kezdjük azzal, hogy az egész lóg a semmiben, ráadásul kínosan koppint a múltból a nyitójelenet. Értelemnek halvány szikrája sincs, sokáig nem tudjuk, mi és miért történik. Látjuk Aaront (Renner) átkelni a Ködhegységen, látjuk Byert (Norton) dobálózni a különféle titkos programnevekkel, meg látunk egy laboratóriumot Shearing doktornővel (Weisz), de igazából totál zavaros az egész. Azonban míg a Rejtélyben Bourne-nal együtt nem tudjuk, mi van, s később vele együtt világosodunk meg, itt teljesen hülyének érezzük magunkat: tudnunk, értenünk kellene, de a kohézió hiányzik a jelenetek közül. Legalábbis én így éreztem: a film legnagyobb összeesküvése egy katona leszoktatása egy gyógyszerről. Ugyan már…
De még ha ez hiteles lenne. Azonban a korábbi mozik realizmusát nagy ívben szembe köpik, Aaron tettei korántsem olyan megalapozottak és hitelesek, mint kollégájáé. Inkább szuperhősös figura lett, mint egy jól kiképzett katona. Az egész kompánia, aki üldözi, szerencsétlenebbnek tűnt, de az i-re a negatív pontot a motoros üldözés tette föl. Kellett egy nagy, látványos akció a végére, hát bedobták ezt. Anyám. Akkora ökörségek voltak benne, hogy már-már Vas szintre degradálták a mozit. Arról nem is beszélek, hogy a háztetőn futkosás is ismerős volt, azt nem is merték túlzásba vinni, meg azt gondolták, a sok hüle úgyis elhisz mindent, amit lát, motoron nem számít semmi. De igen, kérem. A Bourne-franchise egyik alappillére volt eddig az, hogy el lehetett hinni: az ügynök valóban meg tudja csinálni azt, és azon/abban/azzal, amit látunk a vásznon. Nem volt túljátszva, túldimenzionálva semmi. Eddig…
A kutya tehát a forgatókönyvben van elásva. Történet nulla, izgalmi faktor minimális. Rennert a Bombák földje ót nagyon bírom, vele semmi gondom nem volt, mint ahogy gyakorlatilag a többi színésszel sem. Az egész mozi talán legeslegnagyobb hibája, hogy ilyen címmel hozták ki, hogy próbálták kötni a Matt Damon által megformált – az elmúlt évtized legjobb – ügynökéhez. S ha igaz, amit olvastam, miszerint több alvó ügynököt is felébreszt Hollywood, hogy majd a legvégén egy nagy SzuperBourne filmben számoljanak le a CIA-val, akkor még jó pár kellemetlen élményben lehet részünk. Matt Damon meg csak röhög magában: meg sem tudják közelíteni őt és karakterét.
A DVD kb. úgy viszonyul a normális kiadáshoz, mint az Örökség a Bourne Univerzumhoz. Épp csak a film van rajta, kép, hang megfelelő. Extra egy gramm sincs, átlátszó tok, üres belső. Ez is egyfajta örökség…
A lényeg: a másik három árnyékában elfér a polcon, nem az első eset, hogy egy sorozat sokadik részét szeretni akarom, de nem megy. Nem az első eset, hogy valami azért kerül fel a polcra, hogy teljes legyen egy franchise. És így a másik három mozi is sokkal fényesebb a tükörben…Mindazonáltal még az is lehet, hogy a motorozást lehagyva újra is bírom egyszer nézni – remélem, nem azért, meg a legújabb mozi ebben a világban ennél is szarabb lesz…