Keresés
Vásárlói kritikák a következő termékről: A sötét lovag - Felemelkedés (2 BD)
R2-D2 | 2012. 12. 15. 2:08
Gotham és felszámolója
Ahogy néztem a mozit, néha elgondolkodtam: Nolan álmának hányadik szintjén is vagyunk??? Az Eredet majdnem komplett csapata feltűnik ugyanis Gotham Manhattan Cityben – épp csak Cobb hiányzik, de ő meg ugye otthon van valahol a két gyerekével…
Ahogy a TDK, úgy a TDKR sem nyűgözött le elsőre. Sőt igazából másodikra sem. Talán kissé szkeptikus is vagyok az egész bőregér-franchise-zal, azonban a Kezdődik! iszonyat erős indítása megérintett, utána a Joker film egy picit visszalépés volt, ahhoz képest ez meg újfent egy kicsit az. No persze ez messze nem jelenti azt, hogy a TDKR rossz, vagy élvezhetetlen film lenne, de egyszerűen képtelen vagyok átlépni azokat a logikai, hangulati baklövéseket, amit a közel három órás játékidőben elkövettek ellenem. A látvány, az akció, a karakterek és a zene ugyanakkor sok mindenen átsegített, sőt, minél többször nézem a filmet majd, annál engedékenyebb leszek vele...
Kezdjük a pozitívumokkal. A legfontosabb, legjobb, legmaradandóbb ismét csak nem Batman maga, hanem ellenfele, Bane. Nos, a Tom Hardy által megformált karakter egyszerűen zseniális. Az a brutalitás, megjelenés, erő, gonoszság, ami abból a figurából sugárzik, az lenyűgöző. A maszk, a sejtelmesség által is felépített személyiség egyszerűen tökéletes. Nem igazán szerencsés Jokerhez viszonyítani, mert totál más a két alak, de nekem Bane jobban tetszett a nyersségével. . Ugyanakkor az is szomorú tény, hogy Batmant ebben a filmben is elnyomja egy mellékszereplő - itt ráadásul első ízben fizikailag is -, a Batman film tulajdonképp Bane filmje lett, ahogy előzménye meg inkább Joker film volt... Ehhez tartozik még, hogy Bane témája pedig az utóbbi idők legjobb filmzene témája, nekem iszonyat bejött
A bathangulat azért átjön, a látvány rendben van. Jók az üldözések, az akciójelenetek, jó Blake, Selina karaktere is. Gordon, úgy is, hogy kissé kevesebb szerephez jut, még mindig kiváló, mint ahogy Fox is. Semmi baj nincs sem a látvánnyal, sem a karakterekkel, sem a színészekkel, sőt, magával a rendezéssel sem. Egy picit talán a tempón lehetett volna fokozni, de az az 5-10 perc, amivel több, mint kellene, még elmegy…
A legnagyobb bajom a forgatókönyvvel és a koncepcióval van, az azokból helyenként eredő ötlettelenséggel, illetve logikai és történeti bukfencekkel. Nekem már az elején nehezen fogadta be a gyomrom a félig kripli batmant, akit egy kirúgott mankóval padlóra lehet küldeni. A fizikai és lelki sérülés túljátszatott, túl erőltetett volt – hogy aztán egy lábprotézissal a probléma megoldódjon, olyannyira, hogy a fal is összetörik… áááá… Amúgy is túl lassan indult az egész, a repülőgépes indítás meg bármennyire is kiváló, nagyban meghatározza a befogadhatóságát, hogy nem tudjuk, ki kicsoda benne.
Mikor a mozi beindul, sok okunk panaszra nem lehetne – a tőzsdei rész nagyon rendben van – mígnem elérkezünk Bane vs Batman vol. I. bunyóhoz. Nos, a lábprotézis fabatkát sem ér, s szegény bőregerünk nagyon ráfázik – itt kezdődik a film igazi kálváriája számomra. Egyrészt ott, akkor, az a harc és sérülés nem hiteles, utána az öt hónap felépülés az isten háta mögött nem hiteles, a mászás a kútból meg egyszerűen a legundorítóbb hollywoodi giccs: csontig hatolt a fájdalom, mikor a klisémegoldást vették elő a kijutásra. Egy ilyen moziban!!! Egy Nolan moziban!!!
Közben a másik oldalon öt hónapig utaztatnak valamit autóban, ahelyett, hogy egy jól őrzött helyen tárolnák. Bacaság. Azzal én itt most nem is foglalkozom, miért is pont öt hónapig, viszont a tipikusan utolsó pilllanatokban feltűnő megváltó ismét hiteltelen és giccses. Egy lyukas garas nélkül, a világ másik feléről, észrevétlenül átkelve az ellenőrzött folyón/vízen… Ja, és ebben az öt hónapban senki nem vette a fáradtságot, hogy megkeresse járművét, ami érintetlenül parkol ott, ahol hagyta… A fegyvertelen rendőrroham a felfegyverzett bűnözőkkel szemben baromi hatásvadász és hiteltelen, mint ahogy a Bane vs. Batman vol. II is. A következő bevillanó fájdalom a második hollywoodi klisés megoldással itt jött: a motoros csaj berobbanása a képbe a legegyügyűbb mozikat idéző jelenet a „minden veszve van” megoldására, simán B kategóriás esemény, s ráadásul a filmben aprólékosan felépített és kegyetlen jól megcsinált legjobb karaktert egy vágással kiírják. Bosszantó…
A záró képsorról meg ne is beszéljünk, azokat, úgy, normális körülmények közt nem lehet túlélni… Osztom azok véleményét, miszerint Nolan le is zárta volna a trilógiát ily sötét módon, ámde a stúdió mást akart: így lett egy sejtelmes keserédes finálé. Ami egy percig nem kérdéses, hogy valós, kár mindenféle magyarázatokat kreálni köré.
Most biztosan sokan csóválják a fejüket, hogy mit akar ez a hülye egy képregényfilmben a hitelességgel. Nos, kérem, ez a legnagyobb baj. Míg a Kezdődik! full fikciónak volt felfogható egy meghatározatlan helyű, kitalált Gotham Cityvel, a TDK-ban csupán csak a hong kongi kitérő volt furcsa, itt ez a mozi valamiért kilépett a képregények világából és a történéseket valós közegbe helyezte. USA himnusz, amerikai elnök, Nemzeti Gárda, manhattani látkép… Miért kellett? Egy fantasy/képregényfilmet hiba nevesíteni, mert akkor sokminden visszájára fordulhat – mint ahogy itt is történt. A valós környezetbe helyezés ugyanis feltételez némi hitelességet is, feltételezi, hogy komolyan kellene venni a mozit. A Batman világának pedig eddig pont az volt az egyik erőssége, hogy kitalált világ volt, amin csak szórakozni kellett… Ez változott – hátrányára.
Szerencsére a kiadványról semmi rosszat nem tudok írni. A kép referenciamunka, ahogy az angol DTS HD MA 5.1 hang is. Valami eszméletlen jól szól, ha lehet, még rátesz egy lapáttal a TDK BD hangzására. Brutális mélyek, erőteljes és jól elosztott effektek, s normálisan kikevert dialógusok. Csillagos ötös. Ami azonban emellett még igazi kincs: a második lemez feliratos extratartalma. Az egy órás film a batmobilokról nagyon szórakoztató, biztos óriási élmény volt, mikor minden eddigi járművet kiállítottak egyszerre. A werkfilmek zseniálisak, legyen szó akár trükkökről, akár karakterekről. Bár nagyjából ismertem Nolan filmkészítési módját, azért magam is meglepődtem, milyen kevés CGI-t használ, mennyi mindent megépíttetett valóságban. A hitelesség kedvéért ugye – egy képregényfilmben… Egy apró hibát véltem csak felfedezni: a felirat gyakran elvész a fehér hátterű képek előtt.
Nos, bármenyire is nem úgy tűnik, a film azért tetszett. Összességében szórakoztató, csak egyáltalán nem szabad komolyan venni. Még ha ő maga azt akarja, akkor sem.
Kosárba!!!
Ahogy a TDK, úgy a TDKR sem nyűgözött le elsőre. Sőt igazából másodikra sem. Talán kissé szkeptikus is vagyok az egész bőregér-franchise-zal, azonban a Kezdődik! iszonyat erős indítása megérintett, utána a Joker film egy picit visszalépés volt, ahhoz képest ez meg újfent egy kicsit az. No persze ez messze nem jelenti azt, hogy a TDKR rossz, vagy élvezhetetlen film lenne, de egyszerűen képtelen vagyok átlépni azokat a logikai, hangulati baklövéseket, amit a közel három órás játékidőben elkövettek ellenem. A látvány, az akció, a karakterek és a zene ugyanakkor sok mindenen átsegített, sőt, minél többször nézem a filmet majd, annál engedékenyebb leszek vele...
Kezdjük a pozitívumokkal. A legfontosabb, legjobb, legmaradandóbb ismét csak nem Batman maga, hanem ellenfele, Bane. Nos, a Tom Hardy által megformált karakter egyszerűen zseniális. Az a brutalitás, megjelenés, erő, gonoszság, ami abból a figurából sugárzik, az lenyűgöző. A maszk, a sejtelmesség által is felépített személyiség egyszerűen tökéletes. Nem igazán szerencsés Jokerhez viszonyítani, mert totál más a két alak, de nekem Bane jobban tetszett a nyersségével. . Ugyanakkor az is szomorú tény, hogy Batmant ebben a filmben is elnyomja egy mellékszereplő - itt ráadásul első ízben fizikailag is -, a Batman film tulajdonképp Bane filmje lett, ahogy előzménye meg inkább Joker film volt... Ehhez tartozik még, hogy Bane témája pedig az utóbbi idők legjobb filmzene témája, nekem iszonyat bejött
A bathangulat azért átjön, a látvány rendben van. Jók az üldözések, az akciójelenetek, jó Blake, Selina karaktere is. Gordon, úgy is, hogy kissé kevesebb szerephez jut, még mindig kiváló, mint ahogy Fox is. Semmi baj nincs sem a látvánnyal, sem a karakterekkel, sem a színészekkel, sőt, magával a rendezéssel sem. Egy picit talán a tempón lehetett volna fokozni, de az az 5-10 perc, amivel több, mint kellene, még elmegy…
A legnagyobb bajom a forgatókönyvvel és a koncepcióval van, az azokból helyenként eredő ötlettelenséggel, illetve logikai és történeti bukfencekkel. Nekem már az elején nehezen fogadta be a gyomrom a félig kripli batmant, akit egy kirúgott mankóval padlóra lehet küldeni. A fizikai és lelki sérülés túljátszatott, túl erőltetett volt – hogy aztán egy lábprotézissal a probléma megoldódjon, olyannyira, hogy a fal is összetörik… áááá… Amúgy is túl lassan indult az egész, a repülőgépes indítás meg bármennyire is kiváló, nagyban meghatározza a befogadhatóságát, hogy nem tudjuk, ki kicsoda benne.
Mikor a mozi beindul, sok okunk panaszra nem lehetne – a tőzsdei rész nagyon rendben van – mígnem elérkezünk Bane vs Batman vol. I. bunyóhoz. Nos, a lábprotézis fabatkát sem ér, s szegény bőregerünk nagyon ráfázik – itt kezdődik a film igazi kálváriája számomra. Egyrészt ott, akkor, az a harc és sérülés nem hiteles, utána az öt hónap felépülés az isten háta mögött nem hiteles, a mászás a kútból meg egyszerűen a legundorítóbb hollywoodi giccs: csontig hatolt a fájdalom, mikor a klisémegoldást vették elő a kijutásra. Egy ilyen moziban!!! Egy Nolan moziban!!!
Közben a másik oldalon öt hónapig utaztatnak valamit autóban, ahelyett, hogy egy jól őrzött helyen tárolnák. Bacaság. Azzal én itt most nem is foglalkozom, miért is pont öt hónapig, viszont a tipikusan utolsó pilllanatokban feltűnő megváltó ismét hiteltelen és giccses. Egy lyukas garas nélkül, a világ másik feléről, észrevétlenül átkelve az ellenőrzött folyón/vízen… Ja, és ebben az öt hónapban senki nem vette a fáradtságot, hogy megkeresse járművét, ami érintetlenül parkol ott, ahol hagyta… A fegyvertelen rendőrroham a felfegyverzett bűnözőkkel szemben baromi hatásvadász és hiteltelen, mint ahogy a Bane vs. Batman vol. II is. A következő bevillanó fájdalom a második hollywoodi klisés megoldással itt jött: a motoros csaj berobbanása a képbe a legegyügyűbb mozikat idéző jelenet a „minden veszve van” megoldására, simán B kategóriás esemény, s ráadásul a filmben aprólékosan felépített és kegyetlen jól megcsinált legjobb karaktert egy vágással kiírják. Bosszantó…
A záró képsorról meg ne is beszéljünk, azokat, úgy, normális körülmények közt nem lehet túlélni… Osztom azok véleményét, miszerint Nolan le is zárta volna a trilógiát ily sötét módon, ámde a stúdió mást akart: így lett egy sejtelmes keserédes finálé. Ami egy percig nem kérdéses, hogy valós, kár mindenféle magyarázatokat kreálni köré.
Most biztosan sokan csóválják a fejüket, hogy mit akar ez a hülye egy képregényfilmben a hitelességgel. Nos, kérem, ez a legnagyobb baj. Míg a Kezdődik! full fikciónak volt felfogható egy meghatározatlan helyű, kitalált Gotham Cityvel, a TDK-ban csupán csak a hong kongi kitérő volt furcsa, itt ez a mozi valamiért kilépett a képregények világából és a történéseket valós közegbe helyezte. USA himnusz, amerikai elnök, Nemzeti Gárda, manhattani látkép… Miért kellett? Egy fantasy/képregényfilmet hiba nevesíteni, mert akkor sokminden visszájára fordulhat – mint ahogy itt is történt. A valós környezetbe helyezés ugyanis feltételez némi hitelességet is, feltételezi, hogy komolyan kellene venni a mozit. A Batman világának pedig eddig pont az volt az egyik erőssége, hogy kitalált világ volt, amin csak szórakozni kellett… Ez változott – hátrányára.
Szerencsére a kiadványról semmi rosszat nem tudok írni. A kép referenciamunka, ahogy az angol DTS HD MA 5.1 hang is. Valami eszméletlen jól szól, ha lehet, még rátesz egy lapáttal a TDK BD hangzására. Brutális mélyek, erőteljes és jól elosztott effektek, s normálisan kikevert dialógusok. Csillagos ötös. Ami azonban emellett még igazi kincs: a második lemez feliratos extratartalma. Az egy órás film a batmobilokról nagyon szórakoztató, biztos óriási élmény volt, mikor minden eddigi járművet kiállítottak egyszerre. A werkfilmek zseniálisak, legyen szó akár trükkökről, akár karakterekről. Bár nagyjából ismertem Nolan filmkészítési módját, azért magam is meglepődtem, milyen kevés CGI-t használ, mennyi mindent megépíttetett valóságban. A hitelesség kedvéért ugye – egy képregényfilmben… Egy apró hibát véltem csak felfedezni: a felirat gyakran elvész a fehér hátterű képek előtt.
Nos, bármenyire is nem úgy tűnik, a film azért tetszett. Összességében szórakoztató, csak egyáltalán nem szabad komolyan venni. Még ha ő maga azt akarja, akkor sem.
Kosárba!!!
Hasznosnak ítélted a kritikát? 0|0
Fizetési opciók
