Vásárlói kritikák a következő termékről: Egy lyukas dollár

Egy újabb klasszikus spagettiwestern az ultrafilmtől. Én már azt hittem, hogy mint ennek a műfajnak, úgy a kiadónak is annyi, de szerencsére kellemesen csalódtam. Szívből remélem, hogy talpon marad és folytatja az ilyen hiánypótló filmek kiadását. Mert a Spencer és Hill filmeken kívül nem túl sok olasz film került kiadásra hazánkban. Pedig az olasz western, vagy a horror, igaz hogy rétegműfajok, de megismételhetetlenek. Egy rövid, de fényes korszak termékei. A kiadónak már nagyon sok ilyen filmet köszönhetünk, de még így is van bőven mit bepótolni. Nekem is lenne néhány tippem: Leone: A jó, a rossz és a csúf, Egy maréknyi dinamit, Corbucci: A zsoldos, Navajo Joe, Sollima: A számadás, Szemtől szemben, Fuss, ember, fuss!, Valerii: A harag napja, A hatalom ára, Tessari: Pisztoly Ringónak, Ringó visszatér, Ferroni: Wanted, Petroni: Tepepa, Lupo: Arizona Colt, Hossein: Temető keresztek nélkül, Lizzani: Nyugodjanak békében, Fulci: Ezüstnyereg, Sartana filmek, stb.
Nem tudom, hogy mit mutattak be Mo.-n, én kb két évtizeddel később születtem, mint ezek a filmek, tehát nem nagyon láthattam őket akkor. Így videón, dvd-n, tv- n és neten keresztül jutottam hozzájuk. De szerintem jelentek már meg olyan filmek dvd-n amelyek hajdanán elkerülték a magyar mozikat, elég csak a régi olasz horrorokra gondolni. Egyébként nagy divat az olasz horrort egyszerűen rossznak, szarnak, szemétnek titulálni. Persze volt bőven az is, mint mindenhol, de a jó terméshez trágya is kell. :) Így néhány gyöngyszem is elkészülhetett, leginkább Bava és Argento uraknak köszönhetően. (Pl. Bava-nak egy, Argento-nak pedig két alkotása is szerepel a 101 legfontosabb horror film között, a kritikusok szerint.)