Csunderlik Péter új kötete történelmet népszerűsítő, olvasmányos, de igen informatív esszék sorozatában mutatja be az USA 20. századi történetét attól kezdve, hogy az 1898-as, Kubáért és a spanyol gyarmatbirodalom maradékáért vívott "felszabadító" háborúval a világ színpadára lépett nagyhatalomként. A szerző rámutat: az amerikai hódító törekvéseket jellemzően idealista retorikával leplezték, úgymint a civilizáció, a szabadság és a demokrácia terjesztése az elmaradott és az elnyomott népeknek. Ugyanakkor számos amerikai elnök valóban hitt az "amerikai kivételességben", és abban, hogy a legerősebb nemzetnek feladata jobbá tenni a világot - még ha ez azzal is járt, hogy az emberi jogok védelmében bombázzanak.
Csunderlik Péter a politika- és társadalomtörténeti folyamatokat az amerikai regényekben és a hollywoodi filmekben is azonosítja, legyen szó a klasszikus westernekről, Chaplin komédiáiról, a hippikorszak ellenkulturális alkotásairól vagy Reagan elnökségének "egyszemélyes hadsereg"-típusú akciófilmjeiről, a "kölcsönös elrettentés" nukleáris doktrínáját pedig a Dr. Strangelove című hidegháborús szatírán keresztül magyarázza el. A szerzőtől nem idegenek a jelenbeli kiszólások sem, így tűnik fel Henry Ford kora Elon Muskjaként, vagy éppen William McKinley, a "védővámok Napóleonja" Donald Trump előképeként.
Az izgalmas kötetből nemcsak arra kapunk választ, hogy ki a legalulértékeltebb republikánus és a legkevésbé megbecsült demokrata elnök, hanem arra is, hogy miképp emelkednek fel és hanyatlanak le a nagyhatalmak - a szerző pedig hitet tesz amellett, hogy az Egyesült Államokat
