Norvégiában a nem túl távoli jövőben minden szép és rendezett... Túl vannak a járványokon, háborúkon, az orgazmus gombnyomásra működik és a szükséges gyermekáldásról béranyák gondoskodnak. A társadalmi érintkezés megfelelő mederbe terelve történik. Mindenki boldog. Vagy mégsem?
Sara Johnsen (1970) elismert filmrendező és forgatókönyvíró. Filmes látásmódja könyvei szerkezetében, nyelvében, dinamikájában is tetten érhető. Táncoslábú című regénye egyszerre disztópia, társadalmi látlelet és személyes történet. A szerző a jövő Norvégiáját rajzolja meg, ahol megjelennek környezeti válságok, járványok és társadalmi feszültségek. Ebben a világban működik a Pure Pleasure nevű klinika is, ahol az intimitás programozható élménnyé válik. A regény középpontjában Lizz áll, aki férjével együtt vezeti a klinikát. Bár életük kívülről rendezettnek tűnik, Lizzt mindvégig múltjának feldolgozatlan veszteségei és hiányai kísértik. A Táncoslábú több olyan témát érint, amelyek ma is élénk társadalmi viták tárgyai: a mesterséges reprodukció kérdését, a test feletti rendelkezést, a technológia szerepét az intimitásban, valamint az ember és természet kapcsolatának fokozatos átalakulását. A regény ugyanakkor nem elsősorban válaszokat kínál ezekre a kérdésekre, hanem olyan világot mutat meg, amelyben ezek a folyamatok már a mindennapok részévé váltak. A disztópikus elemek mögött végig felismerhetőek maradnak nagyon is jelen idejű emberi tapasztalatok: a veszteség, az elszigetelődés, az identitáskeresés és a közelség iránti igény. Ettől válik a Táncoslábú nem csak jövőregénnyé, hanem egyben érzékeny és gondolatébresztő emberi történetté is.
