A Tövisek a rózsán - ban Lisieux-i Szent Teréz és Nietzsche emberi tapasztalatába kísérelt meg belépni Bridget nővér. Mit éreztek? Mi zajlott a szívükben? Hogy kerültek ki mindebből? Mi történt az "éjszakában"? Isten magának teremtett bennünket, és nyugtalanok vagyunk, míg Benne meg nem nyugszunk - ahogy Szent Ágoston mondta. Lisieux-i Szent Teréz ugyanazokat a halálos éjszakákat élte át, az életnek ugyanazokkal a rejtvényeivel küzdött, mint Nietzsche, éppolyan távolinak tűnő Istennel, ahogyan Nietzsche érezte, Teréznek mégis sikerült belekapaszkodnia egy halvány reménysugárba. Mernünk kell elismerni, hogy hinni nehéz, sokszor nincs más, mint sötét éjszaka kételyekkel, bizonytalanságokkal, vigasztalás nélkül. Teréz felfedezte, hogy milyen keskeny a határmezsgye hit és hitetlenség között.
