A szerző, Horváth Sándor domonkos szerzetes, korának nemzetközi mezőnyében is elsőrangú és kiváló tudós így írt 1929-ben műve megírásának céljáról: "Ennek az írásnak a kiadásában az a meggyőződés volt mérvadó, hogy Szent Tamásnak joga van hallatnia hangját minden világnézeti kérdésben. Ez a jogosultság azonban gondolatvilágának azon a túlcsorduló mértékén nyugszik, ami semmiképpen sem használhatatlan logikai egyetemesség, hanem egy teljes, rendkívül gazdag metafizikai szintézis. Egy ilyen világnézeti kérdés a tulajdonjog, melyről az utóbbi évtizedekben sok szó esik, és amelyet különböző szempontok alapján világítanak meg". Művének pedig ez az alapeszménye: "A földi javak igazi és teljes értékű tulajdonosa a Teremtő Isten. Az embernek csak mint az ő képmásának van részesedett tulajdonosi felhatalmazása. A földi javakat a Teremtő szándékai szerint kell kezelnie. Ez az első és legfontosabb korlátja, határa az ember tulajdonosi jogainak és kötelességeinek."
Tartalomjegyzék:
Előszó (Kuminetz Géza)
Megfontolások a tulajdonról és jogáról - különös tekintettel Horváth Sándor OP. tomista felfogására (Kuminetz Géza)
Tulajdonjog
Előszó (Horváth Sándor OP.)
Első fejezet
Szent Tamás társadalomtanának alappillérei
1. Világnézet a közgazdaságban
2. Kapitalizmus és kapitalista szellem
3. A társadalmi igazságosság
4. Az igazságosság és a szeretet kapcsolata
Második fejezet
Az istenképmásiság, mint a használati jog és tulajdonságainak alapja
1. Értelmi képesség és használati jog
2. A használati jognak és tárgyának formális alapelve
3. A használati jog vonatkozásai
Harmadik fejezet
A tulajdon és szociális megterhelése
1. A tulajdon szerzési alapja
2. A tulajdonjog lényege és benső korlátozottsága
3. A tulajdonjog hordozója
4. A tulajdonjog tárgya
Negyedik fejezet
Jog és erkölcsiség a tulajdonhoz való vonatkozásukban
Ötödik fejezet
A tulajdon kezelése az életszínvonal meghatározására vonatkozóan
