Rhys Koteskiy visszatért - legalábbis elméletben.
Az előző évi Fagyos Négyes alatt, a Waterfell Egyetem NHL-várományos hokikapitánya brutális sérülést szenvedett a jégen, aminek nemcsak agyrázkódás lett a következménye, hanem és egy új, kellemetlen érzés is, ami kísérti, ha a jégre lép. Rémálmok és pánikrohamok gyötrik, és Rhys azon gondolkozik, vajon fog-e még játszani az életben, sőt, egyáltalán akar-e.
Sadie Brown ebben a félévben összeszedi magát - bármi áron.
Jelenleg betemetik a tennivalók az adósságok, az öccsei felügyeleti pere és a korcsolyaedzések körül, és csak próbál talpon maradni. Tüzes műkorcsolyázó, aki a rossz magatartásáról és a gyakori eltűnéseiről ismert. Már hírnevet szerzett a kampuszon, és nem jót.
Véletlenül tanúja lesz a szépreményű hokikapitány egyik pánikrohamának, és megpróbál segíteni neki, ami után furcsa megállapodást kötnek.
Nincsenek kérdések. Csak kellemes dolgok.
De Rhys rájön, hogy vonzódik Sadie-hez.
Míg a fiú üresnek érzi magát, és csak az árnyéka annak az embernek és játékosnak, aki korábban volt, Sadie-nek látszólag minden érzelme a maximumon ég.
Egymásra van szükségük a gyógyuláshoz, de a gyógyulásba nem férnek bele a titkok. Ráadásul mindketten vékony jégen korcsolyáznak, leheletnyire attól, hogy kibillenjenek.
