• {name} ({TCS})


Nem regisztrált felhasználó  - [belépés]
böngésző

Xpress.hu > DVD > Becstelen brigantyk (egylemezes változat) (DVD)
Becstelen brigantyk (egylemezes változat) Inglourious Basterds (Becstelen brigantik)
- 69%
Szállítható: AZONNAL
999 Ft
Eredeti ár: 3.190 Ft

Már csak 2 db. van raktáron






  • Alkotók
  • Leírás
  • Részletek
  • Extrák
  • Kritikák

Franciaország német megszállásának első évében Shosanna Dreyfus (Melanie Laurent) családját lemészárolja Hans Landa náci ezredes (Christoph Waltz). Hajszál híján Shosanna is áldozatul esik. A lány Párizsba menekül, és álnéven egy mozi tulajdonosa lesz.

Valahol máshol Európában Aldo Raine hadnagy (Brad Pitt) amerikai zsidó katonákból alakulatot szervez, hogy könyörtelen büntetőakciókat hajtsanak végre. A németek brigantyknak nevezik el őket.

Raine csapatához csatlakozik egy német színésznő, Bridget von Hammersmark (Diane Kruger), aki valójában kém, és az a küldetése, hogy levadássza a Harmadik Birodalom vezetőit.

A hősök sorsa egy moziban fonódik össze, ahol Shosanna saját bosszúját forralja. Quentin Tarantino Becstelen brigantyk című filmjében a második világháború gyalázatos, elhallgatott, valódi, illetve már-már fantasztikusnak tűnő történetei adnak egymásnak randevút.

Stúdió:
Játékidő:
147 perc
Gyártási év:
2009
Hangok:
- magyar - 5.1 (DD)
- angol - 5.1 (DD)
Feliratok:
magyar, angol, arab, dán, finn, izlandi, norvég, svéd
Képformátum:
2.40:1 (16:9)
Korhatár:


Tizennyolc éven aluliak számára nem ajánlott
 
Bővített jelenetek -
 
Alternatív jelenetek -
 
Előzetes -
 
Kisfilm - A nemzet büszkesége - A filmben látható film
Átlagos értékelés:
Niwrok
értékelése:
2011. aug. 9. - 19:13
"Már előre tudom, hogy hülye kérdés, de maguk, amerikaiak beszélnek más nyelvet az angolon kívül?"

Komolyan mondom, a filmhez tartozó hozzászólásokat olvasni legalább annyira szórakoztató volt, mint maga a film, különösen azokat, melyek írói elfogultságukban Tarantinót vádolták meg elfogultsággal, vagy éppen dicsérték meg ugyanezért. Így lehet az, hogy ez a film egyszerre lesz zsidóbarát és a zsidókra ujjal mutogató, érdekfeszítő beszélgetéseket / dögunalmas pofázásokat tartalmazó férc- / mestermű, ami éppúgy túlságosan elrugaszkodik a tarantinoi hagyományoktól, mint amennyire szolgaian másolja azokat, mindenfajta megújulás nélkül. Mintha Tarantino csak azért forgatta volna le a Brigantykat, hogy mindenki magára / elvi ellenfeleire ismerjen benne, és ennek fényében minősíti le vagy fel a többség a filmet, és aki nem így/úgy gondolja, az természetesen nem értette, mit is látott.

Nekem egyszerűen azért tetszett, amiért általában, vagyis mert úgy érzem, hogy készítői, ide értve az egész stábot a rendezőtől a színészeken át a legutolsó kelléktárgyat előkotró díszletesig, rengeteg energiát, munkát fektettek abba, amit csináltak. Ha eleve csak azt veszem, hogy hány embernek kellett nyelveket, akcentusokat, gesztusokat megtanulni, hogy a jelenetek teljesen gördülékenyek legyenek azon a három és fél nyelven, amin beszélnek (az a pár mondatnyi olasz a fél), már az elég lenne. Ha úgy tetszik, innen is látszik, hogy Tarantino nem a közönségnek csinálta ezt a filmet (amerikaiaknak olyan filmet, ahol az angol a párbeszédek egyharmadát sem teszi ki?!), pontosabban nem a közönség kegyében járva forgatott, hanem megvárta, hogy a közönség találjon rá erre a filmjére (is). Ebből következik, hogy a tarantinoi hagyomány a karakterközpontúságban maradt meg leginkább, és így a színészekre épít a legtöbbet. Ezért a sok párbeszéd, legyenek azok nyafogó picsák a Halálbiztosból vagy egyikük fiának születését ünneplő német katonák, és az események ritkán történnek, inkább csak elmesélik (ld. Kutyaszorítóban). A Brigantykban nem rossz meg jó színészek vannak, hanem legfeljebb nagyon jók és jók, élen a már sokak által méltatott Christoph Waltz - Brad Pitt duóval (utóbbinak ízes suttyósággal előadott olasz mondatai verhetetlenek). A stílusuk is tetszett, ahogy a felszínen előadott manírokból finoman lehet sejteni a valós érzelmeket (ld. a "Shosanna rétesezik Landával"-jelenet), amik csak ritkán törnek ki (ld. az apró bevágást Göbbelsről és a tolmácsáról vagy Landa reakcióját von Hammersmark "balesetének" történetére). A díszleteknek és a történetnek így csak annyi szerepe van, hogy a szereplőknek maguknak teret és keretet adjon, és ezt kiválóan kiszolgálja.

Aztán hogy Tarantino nem vette komolyan az ottani eseményeket, és időnként bohózatot csinált a saját stílusjegyeinek erőltetésével? Ez ügyben csak azt mondhatom, hogy még mindig ebben a filmben vette legkomolyabbra a figurát, továbbá tudom ajánlani a fórumba belinkelt videót a Producerekből:). Aztán hogy elfogult? Nos, én sokkal inkább az "egyik kutya, másik eb" mondást láttam megelevenedni a filmben; talán nem lövök le nagy poént azzal, hogy ha az utolsó tíz perc a 40-es évek elején készül el, hasonló üdvrivalgást váltott volna ki a szövetséges katonákból, mint az A nemzet büszkesége a nézőtéren helyet foglalókból.

A DVD egylemezeshez mérten jó; kép, hang megfelelő, és van kb. húsz percnyi extra is.

Röviden: Szerintem remek, aprólékos film, aminek témája és korszaka ellenére is több köze van Tarantino filmek iránti rajongásához és elkötelezettségéhez, mint a II. világháborúhoz. Ajánlani igazából annak tudnám, aki ezt a szenvedélyét osztja vele.
6 látogatóból 6 értett egyet ezzel a hozzászólással
CV
értékelése:
2009. dec. 30. - 18:43
Szubjektív véleményem:
Nem tetszett.
Szerintem ez a film baromi rossz. És igazolja, azt, hogy Tarantino ( sajnos anyagiakban még mindig sikeres) egyre rosszabb filmeket csinál (bár sose volt eredeti csak az eddigi mixei még elég jók voltak, A kutyaszorítóban az egyetlen igazán jó filmje). Utolsó filmje ami tetszett az a Kill Bill 1 volt. A második része már harmatosabb volt, de még szórakoztató.
A Halálbiztos egy szar film. Kurt Russell nélkül, végig se néztem volna annyira rossz. Kár rá több szó.
Becstelen Brigantyk. Nem tudom eldönteni, hogy ez vagy a Halálbiztos-e a rosszabb.
A nyitó jelenetbol egybol egy western köszöntött vissza. De jó, lenyelem. A zenék is már sok helyen csendültek fel. Megjön Landa és a film elkezd érdekes lenni. Ahogy ott ülnek a szobában és beszélgetnek szerintem nagyon jóra sikeredett. Gondoltam magamban talán Tarantino mégis rendez egy jó filmet? Hát nagyot csalódtam. Megjelenik Brad Pitt és a brigádja. Hát azon túl, hogy a Pitt által játszott karakter hatalmas délvidéki bunkó még hagyján (egyesek szerint ez vagány), de a többiekkel együtt olyan rém unszimpatikus, ellenszenves bagázs, hogy Tarantinonak sikerült elérnie, azt, amit talán film alatt még nem éreztem, nevezetesen azt, hogy a náciknak drukkoltam (habár tudtam, hogy csak bukhatnak). Ha már nem veszi a film komolyan a történelmet én is így álltam hozzá és rájöttem ebben a filmben bizony maguk a nácik - azon túl, hogy helyenként vagy buzis vagy idióta beütést próbálnak rájuk eroltetni - még mindig egy fokkal normálisabban viselkednek, mint az oket üldözo brigantik. Megmondom oszintén nekem nem okozott élvezetet, ahogy skalpolnak meg szétverik baseball ütovel például egy olyan (Wehrmacht) katona fejét, aki messze udvariasabb, bátrabb, mint bármelyik briganti. Azok meg jót röhögnek hozzá. Vagy ott a fiatal apa katona aki a barátival ünnepli a fiai születését vagy maga Landa, aki zsenijével és tudásával nyugözi le a nézot. Más második világháborús filmekben ugyanígy ábrázolják a náci katonákat gyilkolás közben, mint itt a Brigantikat, ahol ellenszenvet váltanak ki, itt Tarantino ugyanazt csinálja, csak amerikai-zsidó kommandósokra vetítve és o ebbol coolt akar faragni. Hát nekem nem jött be. Bár Tarantinora jellemzo, hogy nála az öncélú eroszak cool. Csak már fárasztó és nem meno...
Az, hogy szabadon kezeli a történelmet még elmenne, mert vannak ilyen filmek, de ettol még olyan érzésem van, mint egy gyerek láttán, aki a kisszobában lejátsza muanyag katonákkal a saját második világháborúját és nagyon élvezi.
Tarantino talán a legjobb filmjének nevezte és ez nagyon szomorú, mert akkor végérvényesen kiégett a srác, habár akinek nincsenek elvárásai a filmmel (nekem vannak / voltak) még szórakozhat is. Az meg hogy telerakja filmes utalással a filmet még nem ad hozzá plusz pontot bár sokan nagyon élvezik ezeknek a felfedezését.
Hans Landa karaktere jól volt megírva ezzel a nyomozós éllel és nyelvismerettel. A színész jól is játszotta. Nem véletlenül tetszik mindenkinek az o figurája. De ebbol is látszik, hogy szinte csak ot érdemes kiemelni a filmbol. Mind mint színészt, mind mint karaktert. Szóval nekem nem tetszik egy olyan film, ahol az eroszakot menonek ábrázolják, az elvileg jó oldalon álló szereplok mint baromira ellenszenvesek, helyenként idohúzó párbeszédekkel teli, igazából semmi értelme film azon kívül, hogy saját maga akarja a történelmet úgy bemutatni, ahogy az alkotó akarja. Csak ez is elhasalt, mert be lehetett volna mutatni, de nem így...
Talán ami tetszett, az az a film, amit néznek a németek a moziban. Az tényleg megidézte a propagandafilmek hangulatát.:)
11 látogatóból 7 értett egyet ezzel a hozzászólással
DanteSolid
értékelése:
2009. dec. 27. - 0:19
Azzal kezdeném, hogy én egy hatalmas film orült vagyok és olyan gonddal nézem meg a filmeket, hogy az már nálam egy rituálé.

És azzal folytatnám, hogy bennem kiújult a Tarantino rajongó, míg mindenki másban eddig már uralkodott. Én eddig nem figyeltem oda Tarantino scriptjeire, a rendezésre, meg úgy az alapmure, mert amikor láttam a filmjeit még nem volt akkora passióm a filmek iránt. Mivel Tarantino is egy filmb*zi, ezért belerakosgatja a kis utalásokat, a nagyobbakat is és ezt hosszas párbeszédekkel oldja meg, ami nekem elképesztoen szórakoztató - na és ez, lehet másnak nem lesz, akit nem érdekli a filmtörténelem, csak várják Brad Pittet, ahogy levág pár náci skalpot.

Ez egy fantasztikus film, igen, eltér a valóságtól, de az sose baj. A valóság unalmas és szürke, nem? :) A film színét egy bizonyos Christopher Waltz hozza, aki Hans Landa ezredest formálja meg. Csak megjegyzem, Oscar gyanús alakítás, egyszeruen úgy hozza a kokemény, fából faragott SS katonát, olyan feszültséget kelt, amit Hitchkock óta nem lehetett látni. Azon kapod magad, hogy a körmöd rágod, mert szinte már félelmet képez benned. Ez egy fantasztikus alakítás, csak lásd a legelso jelenetet.

Akit még megemlítenék, az természetesen Bradolf Pittler, aki egy eltökélt amerikai zsidó katonát formál meg, aki eltökélt a nácik felé a bosszúban és Hitler megölésében. Az akcentusa arany, az arckifejezése meg külön karakterisztikát hoz neki, ami eloször lehet, hogy úgy jön le, mint egy idióta grimasz, de idovel nem tudunk nélküle meglenni :)

A sztorivezetés számomra zseniális. Tarantinot ezért szeretem: O ír és rendez, így megkapod egy muvész igazi vízióját (Citizen Kane, láttuk?). Különbözo emberek sorsának keresztezésének a leírása kemény feladat. Oda kell figyelni keményen, minden részletre. Sikerült T. úrnak odavágnia, de itt mindenkinek ugyanaz a motivációja: a Náci elit szétszedése, de egyrészt komikus, egyrészt tragikus, másrészt drámai, így a különb. motiváció hiánya kompenzálva van a scenerio változatosságával.

Nem fogok semmi hülyeséget mondani, hogy alapmu, ez nem egy Nagymenok, vagy egy Shawshank Redemption ez az Inglourious Basterds, ami egy Tarantino film, és aki Tarantino rajongó, annak muszály megnézni, mert felhotlen szórakozásból marad ki.
9 látogatóból 7 értett egyet ezzel a hozzászólással
tchabee
értékelése:
2009. dec. 28. - 19:31
Gondban vagyok, mennyi színes korongot is adjak magára a filmre. Középútnál maradok.
A film végén úgy álltam fel, hogy a München után itt egy új film, ami a zsidó bosszúállásnak állít dicso követendo példát. Mintha a nácivadász Wiesenthal központnak lenne a reklámfilmje, így a háborús bunösök élete végén még fel kell tölteni a zsidó alapítványok bankszámláit. Ölni bun, bárkinek, de mintha a Frappáns Visszavágások Mestere oktatná, oly poénosra sikerült a film zárása, segítve az egyszeri nézot a világnézeti eligazodásban.
A filmrol magáról annyira nincs rossz érzésem, értem, hogy a „filmbuzi videotékás” rengeteg régi filmre tesz utalást, kezdve a westernektol a Zongoristától a Piszkos 12-ig rengeteg háborús filmre. Nekem személy szerint a helyszín és az akcentusuk miatt végig a Halló, Halló! sorozat járt az agyamba és vártam az olasz hagymaárusokat. Akiket végül a film legjobb jelenetében meg is kaptam. Nem hiszem, hogy az átlag nézoknek lejönnek a filmes utalások és zsidó szokások, de én is csak valamelyik fórumban olvastam, hogy amikor Landó meghívja a zsidó lányt sütizni, akkor a tejszínhabbal egyben teszteli is. Állítólag a zsidók nem fogyasztanak tejszínt. (ebben jártas igazolhatná ezt az infót) Ezen utalások elemzései miatt válik kult filmmé, rendezové Tarantinó életmuve is. Oszintén bevallva bármelyik filmjére igaz, hogy az elso nézéskor ledöbbenve az élménytol, késobb megvásárolva a filmjeit, EGYSZERSEM akartam késobb megnézni. Ennél a filmnél érezheto „mondanivalójával” (amit a tel-avivi dicsfényben való fürdozése is bizonyít) vagyok gondban, hogy jó filmnek könyveljem el magamnak.


A végén egy kérdés, ezen a borítón miért lehet a horogkereszt, míg az Amerikai história X-en meg nem?
4 látogatóból 2 értett egyet ezzel a hozzászólással
Edwest12
értékelése:
2012. jan. 9. - 17:28
Nagy Tarantino rajongó vagyok. Egyszerűen tobzódok a a boldogságtól, mikor felismerem, melyik fimre próbál utalni éppen, hogy hogyan használja fel mesterien azokat a kliséket, amik más rendezők kezében valahogy középszerű vagy annál is pocsékabb eredménnyel szolgálnak. Ez a film viszont sok hiányérzetet hagyott bennem. Nem tudtam mit kezdeni pl. Brad Pitt játékával. Egy amerikainak nyilván többet mond a furcsa grimasza és a kentucky-i tájszólása, de számomra ez csak egy olyan elem volt, amivel kicsit erőltetetten a képembe akarják nyomni, hogy most én itt egy vidéki tahót látok. Mondom, ez talán inkább a magyarságomból ered; felteszem, egy amerikai felíratozva sem élvezné annyira az Indul a bakterházat, mint egy magyar néző. :) Viszont azt is meg kell jegyeznem, hogy eddig nem volt ilyen problémám Tarantino egyetlen szereplőjével sem. Valahogy olyan jól voltak megírva a karakterei, hogy a néző pár perc után értette a szereplő személyiségéből eredő poénokat.
Másik nagy problémám a történettel van. Itt előfordulhatnak SPOILER-ek, csak szólok! :)
Számomra nem kerek egész. A két szál csak a végén gabalyodik össze - úgy ahogy -, egészen addig pedig gyengítik egymást, egymástól veszik el a játékidőt. Nem tetszik, hogy a kis különítményt szinte nem is látjuk akcióban, tekintve, hogy kb. a fele hamar fűbe harap. Nem tudom, ez a filmnek hányadik percében van, de árulkodó lehet a tény, hogy majdnem azt írtam, hogy a történet elején feleződik meg a banda. Azaz szerintem komoly hiátus van a névadó szervezet bemutatásában. Vagy ott van a német fickó (nem jut eszmbe a neve), akit úgy szerveznek be maguk közé. Nincs igazán szerepe: kihozzák a börtönből, még kb. említés szintjén látjuk az erdőben, aztán ott marad a kocsmai lövöldözésben.
Talán ha valamivel hosszabb lett volna a film, jobban tetszett volna.
0 látogatóból 0 értett egyet ezzel a hozzászólással
specialista
értékelése:
2010. jan. 27. - 23:42
A legtöbb elottem szólóval nem értek egyet, sztem qrva jó film és alapmu, sok drámai jelenettel, de egyébként jó adag humorral megfuszerezve. Ahogy Brad Pitt is fogalmaz a végén, ez a kib...ott mestermuve - nemcsak neki, hanem Tarantino-nak is.
Szerintem Tarantino egyik oldal mellett sem foglal állást. O alkotott, nem ítélkezett. Annyiban pedig történelemhu a film, hogy a nácik végül elbuktak. Mindamellett a németeknek voltak tiszteletre méltó katonáik, ezt jobb, ha mindenki tudomásul veszi, mint pl. amikor a baseball ütovel (még szét nem vert) tiszt csak annyit válaszol a kérdésre, hogy miért kapta a vaskeresztet: bátorságért. Sztem a film egyik legemlékezetesebb pillanata. De a sok bátor tett sem menti fel a németeket az alól, hogy egy qrva rossz ügyért harcoltak.
A fasiszta beállítottságú embereknek pedig nem ezen az oldalon kellene megvitatni a történelemmel és a zsidósággal kapcsolatos elmebeteg hipotézisaikat.
3 látogatóból 2 értett egyet ezzel a hozzászólással

A termék vásárlói ezeket is szerették:
DVD
BLU-RAY
KÖNYV
DVD
Vásárlói értékelés
ÁTLAG
79%

9 értékelés
Részletezés: 
81-100%
 (2)
61-80%
 (5)
41-60%
 (2)
21-40%
 (0)
0-20%
 (0)

Megosztás

Ingyenes szállítás
Filmek téli estékre
 

Az oldalon feltüntetett termékképek csupán illusztrációs célt szolgálnak. A valódi termékek megjelenése esetenként eltérhet a képen látottaktól!
Tel.: 06/1-41-31-555 | © Xpress.hu 1999-2018. Minden jog fenntartva.
T: T: