• {name} ({TCS})


Nem regisztrált felhasználó  - [belépés]
böngésző

Xpress.hu > DVD > 2001: űrodüsszeia (DVD)
2001: űrodüsszeia 2001: A Space Odyssey
- 77%
Szállítható: KB. 1-5 NAP
999 Ft
Eredeti ár: 4.290 Ft






  • Ebben a csomagban kapható
  • Alkotók
  • Leírás
  • Részletek
  • Kritikák

   Az időpont: az emberiség hajnala. Szőrös, majomszerű lények vakaróznak a kietlen tájon. Harcolnak az élelemért, védik a területüket és nőstényeiket. Állatok még...

   Feltűnik a közelükben egy hatalmas, fényes, szabályos, fekete tárgy - egy monolit. Az első pillantásra látszik, hogy idegen kéz munkája. Az egyik majom bizalmatlanul megérinti, majd kezébe kapja a közelben szétszóródott csontok egyikét és használni kezdi - fegyverként. Kiválasztódott a túlélő, az emberi faj…

   Évmilliókkal később, 2001-ben egy csont-formájú űrhajó a Föld körül keringő hatalmas űrbázis felé tart. Tudósok utaznak a fedélzetén, akik a Hold egyik bányájában talált különös tárgyat készülnek megvizsgálni. A tárgy egy hatalmas, fényes, szabályos, fekete hasáb - egy monolit, amely a műszerek szerint titokzatos jeleket sugároz a Jupiter irányába. Az emberiség újabb fordulóponthoz érkezett…

   Kubrick filmje több mint három évtizede készült, az idők során azonban - számos más sci-fi alkotással szemben - semmit nem veszített hatásából, hiszen az Oscar-díjas trükkarzenál és az elgondolkodtató, tartalmas történet jóval túlmutatott saját korán. Aki még nem látta a 2001-et nem tudhatja, milyen az igazi sci-fi!

Stúdió:
Játékidő:
143 perc
Gyártási év:
1968
Hangok:
- angol - 5.1 (DD)
- spanyol - 5.1 (DD)
Feliratok:
magyar, angol, cseh, görög, héber, horvát, lengyel, portugál, spanyol, török
Képformátum:
2.20:1 (16:9)
Átlagos értékelés:
critixx
értékelése:
2007. nov. 22. - 16:43
Véleményem szerint A VILÁG EGYIK LEGJOBB FILMJE és egyben A VILÁG LEGJOBB SCI-FI FILMJE. Nos, ennyit tudnék összegzésben mondani Kubrick legzseniálisabb, legcsodálatosabb, elképszetoen hatásos és lenyugözo, bámulatos filmjérol (sajnos több pozitív jelzo most nem jut eszembe).

Kubrick és a klasszikus, színvonalas "szépirodalmi" sci-fi ma is élo nagymestere, Arthur C. Clarke közösen írtak forgatókönyvet Clarke egy régi elbeszélése (Az orszem) alapján, amibol késobb Clarke önálló regényt is írt. A 4 éven keresztül, minden addigi költséget és trükktechnikát felülmúló, idot és anyagot nem sajnálón forgatott science fiction eposz azóta kultfilmmé és mufajteremto alkotássá vált. Aki a késobbi, George Lucas féle mesére vagy a Mátrix-féle lövöldözos ugrálós álfilozofálgatásra számít, az bizony csalódni fog. A 2001 valódi science fiction, a science (tudomány) és fiction (fikció) csodás elegye, sot még annál is több. Science: az egyébként tudományosan is zseniálisat alkotó Clarke mesteri fokon gondolta ki az (akkor még) reálisnak hiheto 2001 képét, Kubrickkal együtt gondosan megtervezve az urutazást, annak minden fizikai, biológiai és egyéb körülményével együtt. (Mint már más említette a súlytalanság ábrázolása zseniális.) Fiction: a film tulajdonképpen a fantázia valódi kiteljesítése, az ember álmainak és kérdéseinek kivetítése galaktikus szintre (és mindez zöldboru idegenek nélkül). Filozófiailag, tudományosan, metaforikusan, szimbolisztikusan próbálják és próbálták sokan értelmezni ezt a mestermuvet. Egyértelmu értelmezése természetesen nincs, nem is kell, hogy legyen. A kérdések, melyeket felvet olyanok, melyekre nincsen válasz, a történet, melyet elmond nem egyszeruen egy történet. És mi lehet e történet lényege? Maga az emberiség, az emberség, helyünk a világban, kezdetünk és (lehetséges) végünk, céljaink, álmaink és rejtélyeink.

Habár én nem vagyok híve annak, hogy egy filmet "trükkjei" és technikája alapján ítéljek meg, ez esetben muszáj megítélni ennek fontosságát. Kubrick és stábja - akik közül késobb olyan filmek képvilágát kialakító emberek is akadnak, mint a Csillagok háborúja, a Szárnyas fejvadász vagy az elso Star Trek mozi - 4 éven keresztül a leheto legprecízebben, modellek és tájak részletes felépítésével, majd - valóban "pepecselos" animálásával, életre keltésével, esetlegesen az élo szereplokkel való összemontírozásával alkották meg egy máig egyedülálló muvet. Akik szerint a film "lassú" és "unalmas": szerintem a lövöldözések és lézerharcok unalmasak, a csodás zenékre (a két Strauss mellett többek közt Ligeti György kompozícióira) való urbéli képek inkább költoiek, magasztosak és lenyugözoek. És szerintem (1968-hoz képest) ma is boven megállják helyüket, az orrba-szájba dicsért és sajnos túlzottan elszaporodott CGI-animációk mellett. (Egyébként szerintem boven nagyobb dicsoség ilyen módon elérni ezt a gyönyöruséget, mint mikor a mai animátorok egy laptop elé leülve algoritmusokat pötyögnek.)

És akkor még nem is beszéltünk Kubrick mesteri szintre fejlesztett kameramunkájáról (a Discovery belsejében való bolyongás, az urhajós futása a súlytalanságban), a zseniális vágásról és hangról / zenérol, a történelem elotti képsorok "természetfilmi" hitelességérol és még számos fantasztikus dologról. Egy szó, mint száz: aki ezt a filmet nem látja, az tényleg "hülyén hal meg".

A DVD képe szerintem nagyon szép, tökéletesen visszaadja Kubrick döbbenetes ereju vízióját. A ragyogó színu, (eredeti 70mm-es) 2.21:1 képarányú képen nincs karcolás, se egyéb képhiba. A hang is kelloen jó, semmi problémám nem volt vele. Extra sajnos egy "kötelezo" elozetesen kívül semmi sincsen. Ez a remekmu többet érdemelt volna!
6 látogatóból 5 értett egyet ezzel a hozzászólással
dick laurent
értékelése:
2007. máj. 5. - 1:10
2001: A Space Odyssey (1968, Stnanley Kubrick, UK-USA)


Az emberiség hajnalán járunk valahol Afrikában. A szárazság elviselhetetlen, ha az ember nem talál valami élelmet, meghal. Megjelenik a monolit. A majomszeru lények odamennek, és megérintik. Késobb eszközöket kezdenek használni. Fontos jelenet ez, egy lépés az emberiség felé. Késobb a kezdetleges eszközöket tökéletesíti: lándzsát, íjat, puskát majd atomfegyvereket állít elo. Évszázadok, évezredek, évmilliók peregnek le, és fejlodés nem áll meg, így jutunk el az urkorszakba, 1998-ba. Ezzel kezdodik tehát a 2001: Urodüsszeia. Ez az egyetlen jelenet csaknem húsz perc, de az egyik legizgalmasabb, amit láttam.

A 2001 mindenidok nem egyik, hanem a legjobb science fiction mozija. 1968-as bemutatója óta senkinek sem sikerült maradandóbbat alkotnia a mufajban. Nemcsak gondolatiságában, hanem látványában is jóval megelozte a korát, olyannyira, hogy biztosan kijelentheto: ez a film mindig eloremutató marad. Ha manapság készül egy-egy jó sci-fi (nem szokott), Kubrick muve még mindig hivatkozási pontnak számít.

Stanley Kubrick miután önkéntes számuzetésbe vonult Hollywoodból, Londonban rögtön dolgozni kezdett az Urodüsszeián. A film alapjául szolgáló Az orszem c. novella adaptálása mintegy 2400 munkaórát tett ki, amit Kubrick Arthur C. Clarke-kal közösen végzett el. A 2001: Urodüsszeia, Az orszem és a filmbol forgatókönyv alapján késobb kiadott regény komoly irodalmi értéket képvisel. Arthur C. Clarke muvei a szó szoros értelmében vett tudományos fantasztikus muvek. Elbeszélései nemcsak egy-egy fordulatra épülnek, hanem komoly figyelmet fordít az urkutatás eredményeire és a tudományos tényekre - az Alsó Földegyüttállás c. novellája például hiteles leírása egy csillagászati jelenségnek -, de írt tanulmányt a muholdas kommunikációról, sot, kis túlzással o a muhold feltalálója.

A 2001: Urodüsszeia nem egy szimpla kis sci-fi, galaktikus háborúkkal, lézerfegyverekkel, de nem is filozófia példabeszédnek álcázott kétforintos akciófilm virtuális valóság hátulütoirol. Mégis, a film máig aktuális, nem egy esetben megválaszolatlan kérdéseket vet fel. Honnan jövünk? Merre tartunk? Bízhatunk feltétlenül a tökéletesben vagy legalábbis az annak hitt technikában? Stb., stb. Bár 2001-ig nem következett be olyan mértéku technikai fejlodés, mint amit a filmben láthatunk, de így is ez az elso mozgóképes alkotás, amely hitelesen bemutatja, hogy mi is az urutazás.

Kubrick jó elore megtervezte a látványt, amelyszerre tunik reálisnak és teljesen újszerunek, sot mitöbb, mondjuk ki, ez maga a forradalom. Ami 1933-ban a King Kong volt, a hetvenes években a Star Wars, 1991-ben a Terminátor 2 vagy 2001-tol a Gyuruk ura trilógia, az a hatvanas években az Urodüsszeia. A direktor maketteket terveztetett, amiket fogaskerekeken órákig húzogatott, hogy a legjobb felvételek készüljenek el. A legjobb tervezokkel, építészekkel dolgozott, hogy az urhajók kívül-belül úgy fessenek, ahogy az o megálmodta. Vizuális effekteket akkoriban még nem tudtak olyan egyszeruen eloállítani, mint manapság, ezért hatványozottan igaz volt a mondás, hogy jó munkához ido kell. Nem volt elég a hatalmas büdzsé, mert ugyan tény hogy az sem ártott hozzá, de a szakértelem mindenek elott és felett állt. Vetítéseket, kamera trükköket, háttereket, új fényképezési eljárásokat használtak. Amikor az ur-stewardess Floyd (William Sylvester) tollát visszateszi a szivarzsebébe, egy üveglapot helyeztek a kamera elé. A gravitációt leheto legpontosabban mutatják meg. Amikor Bowman (Keir Dullea) a súlytalanságban fut olyan, mintha egy igazi urhajón lennénk A kamera eloször távolit mutat, majd lassan követi. Ezt egy zseniális díszlet segítségével vették fel, ez tulajdonképpen hatalmas mókuskerék, ami 5 km/h sebességgel forgatható a tengelye körül. A film talán leggyönyörubb felvételei ezek, sehol egy árnyék, csak a hófehér makulátlan tisztaság. A forgatás alatt a nagy igyekezetben egyszer ki is gyulladt a díszlet, annyira bevilágították a teret. Hasonlóan professzionális a nyitó sivatagi jelenet is. Mivel a rendezo nem szeretett az otthonától távol forgatni, felvette egy Londoni stúdióban hátterekkel, homokkal és nagyon sok fénnyel. Szinte hihetetlen, de ez tényleg így történt. Állítólag 1969-ben azért nem jelölték Oscarra a Legjobb smink kategóriában a filmet, mert az Akadémia azt hitte, hogy Kubrick igazi majmokkal dolgozott. Jellemzo a magas technikai színvonalra, hogy az egyébként szinten nagyon látványos Majmok bolygója a 2001 szemben sehol nincs, ha tényleg csak a látványt vesszük figyelembe. Minden másban kár volna összemérni oket, teljesen más célt szolgálnak, ráadásul nem lenne túl elegáns.

A történetrol csak röviden, de mégis tömören illik beszélni. Három részre bonthatjuk a történéseket: a már említett prehisztorikus fejezetre, az 1998-as urkorszakira, utána a célpontban a Jupiter expedíció áll, végül a Jupiteren és végtelenen túl utazhatunk egyet. A látszólag lazán összefuzött epizódokat egy valami kétségbevonhatatlanul összeköti, mégpedig a monolit. A monolit, amely mindig utat mutatott az embernek, az emberiségnek. Vitatkozni lehet a filmrol napestig, de azt még a kritikusai is elismerik, hogy a sc-fi mufajának egyik alapköve. Rengeteg értelmezése létezni, megközelítés létezik, például egyesek szerint nyitó jelenet nem is a Földön játszódik, mások szerint nem is jöhet szóba más, mint a mi a kis bolygónk. Az utolsó húsz perc is vitatott, de pontosan ettol jó egy film, megosztja a nézoket, nem mindenki kedveli, de hajlandó vitázni a filmrol. Megnézheted akár hatvanszor is, mindig megfogalmazódnak benned újabb kérdések. Nem is csoda, hiszen olyan témákat feszeget, amelyeket elotte senki - legalábbis a filmtörténetben. Ez a film évtizedekkel megelozte korát.

Egy szuperszámítógép, HAL-9000 (Douglas Rain briliáns hangján) rátámad az emberre – ez ma aktuálisabb, mint valaha. Pedig elotte még a mesterséges intelligenciáról sem volt szó filmben, Kubrick pedig az Urodüsszeiában rögtön az egyik legfontosabb szorongását fogalmazza meg a modern technikával szemben – igen, 1968-ban! Azt szokták mondani, hogy Kubrick hideg és érzéketlen, nem is szereti a hoseit, mégis a film legtorokszorítóbb jelenete, amikor HAL (aki h, mint i, a, mint b és l, m, vagyis IBM) kétségbeesetten, énekelve próbál Bowman érzelmeire hatni, nehogy leállítsa. Ez valahol nagyon ironikus.

A 2001: Urodüsszeia azért is örökérvényu darab, mert képes elbeszéli az emberiség történetét, sot, talán annál is többet. Amikor eloször jelenik meg a monolit, egyik osünk félve érinti csak meg. 1998-ban a Holdon a ma (akkor még a jövo) embere kísértetiesen hasonlóan nyúl hozzá a sötét oszlophoz. Ezek szerint igaz, hogy az ember nem változott semmit az idok során, vagyis az emberiség örök. Ez a két kép összefoglalja az egész történelmünket. Feltaláltuk az elso vágóeszközt, ami egybol az urkorszakba repít minket. Senki elotte - de azóta se nagyon - nem kapcsolta még össze ennyire remekül a múltat a jövovel. Az utolsó epizód értelmezése szintén nehéz feladat, ahány nézo annyi látásmód. Az összetört pohár sokat sejteto, mégis, a záró képsor egyértelmuvé teszi a végkimenetelt.

Ebben a filmben minden a helyén van. Rendezés, forgatókönyv, vágás, látvány, hangulat, zene (Strauss, Ligeti, Bartók), az örökérvényu üzent, tényleg minden.. Itt kezdodik a sci-fi! Utánozni már sokan próbálták (Mars mentoakció, 2010: a kapcsolat éve stb.), de azóta sem sikerült ehhez mélto tudományos fantasztikus filmet készíteni. Szégyen, hogy az Akadémia mellozte, és Kubrick arcába nyomott egy arany szobrot a Legjobb vizuális effektekért. 10/10
21 látogatóból 14 értett egyet ezzel a hozzászólással

DVD
Vásárlói értékelés
ÁTLAG
100%

3 értékelés
Részletezés: 
81-100%
 (3)
61-80%
 (0)
41-60%
 (0)
21-40%
 (0)
0-20%
 (0)

Megosztás

Ingyenes szállítás
Filmek téli estékre
 

Az oldalon feltüntetett termékképek csupán illusztrációs célt szolgálnak. A valódi termékek megjelenése esetenként eltérhet a képen látottaktól!
Tel.: 06/1-41-31-555 | © Xpress.hu 1999-2018. Minden jog fenntartva.
T: T: