ÚTON A HAZA FELÉ
Az Őshazától a Kárpátokig kísérjük a vándorló magyar népet. Utánajárunk an-nak, hogy mi köze van Ungvár nevének a „Hungária” névhez; megtudhatjuk, hogy mire való az „istenfa” a jurtaépítés közben; hogy miért nem szabad rálépni a küszöbre; hogy milyen madár a turul; mi köze a „nemzés”-nek a „nemzet”-hez; és megnézzük, milyen látvány tárult a honfoglalók szeme elé a Vereckei hágóról…
HONFOGLALÁS
Ezúttal is sok ismert legenda után nyomozunk: mi a valóságtartalma az „egy marék földért és egy tépés fűért” vett országnak? Tényleg a „szerét ejteni” kife-jezésből ered Ópusztaszer neve? Hol van az, ami „az Óperencián is túl” van? Ettek-e őseink nyereg alatt puhított húst? Milyen volt a honfoglalók instant leve-se? Miért reszketett egész Európa a kalandozó magyarok íjától? Mi az igazság Lehel és az ő kürtje körül? Egyáltalán: hogyan, milyen épületekben éltek, mi-lyen ruhákat viseltek a honfoglaló őseink? És az igaz, hogy a magyarok hozták keletről, és ők terjesztették el széles körben Európa népei között a gombot?
ÁLLAMALAPÍTÁS
A sorozat harmadik részében felkeressük István király - “Vajk” - születésének a helyszínét; Gizella királyné passaui sírját, az István és Koppány közötti harc feltételezett helyszínét és utánajárunk a koronázási ékszerek eredetének. Ezút-tal is érdekességeknek, titkoknak, legendáknak eredünk a nyomába: tudták azt, hogy a szóvégi “d” betű a középkorban kicsinyítő képző volt, vagyis Árpád neve árpácskát, Várad kicsi várat jelentett? És arról hallottak, hogy a pannonhalmi alapítólevél szerint az apát egyik privilégiuma az, hogy szandálban is misézhet?
