Isten megteremté a Blu-ray-t. Gyulus bárány áldozott vala az Isten oltárán, és vakon megvásárlá vala azt Urunk tanítása szerint.
Into példa számomra ez a kiadvány, hogy ne vásároljak látatlanban Blu-ray kiadványokat. Az az információ morzsa, amit olvastam róla, nomeg a foszereplo személye garanciának tunt arra, hogy nem kidobott pénz lesz az a hétezer forint, amit ezért a korongért kifizetek. Nos, ha nem is kidobott pénz, de azt kell mondjam, számomra ez a film még a DVD háromezres árát sem nagyon érte volna meg.
Elsosorban a történet miatt: az ugyanis nem nagyon fogott meg, ráadásul talán az itteni kisrókázás miatt még az egyetlen meglepo fordulat is ismert volt elottem, így kezdettol erre a körülményre figyeltem, és mindvégig arra gondoltam: nyilván félreértettem az akaratlanul olvasott poéngyilkos sorokat, mert kizárt, hogy úgy legyen. Másodsorban, bár Sony kiadvány lévén nyilván referencia minoséget kapunk a pénzünkért, de a film színvilága meglehetosen sivár, és úgy érzem, nem sokat csorbult volna a vizuális élmény akkor sem, ha csak DVD-n nézem.
A minosége elott persze le a kalappal. Akinek tetszik a film, örömtáncot lejthet a tévé elott, én csak felteszem a többi BD mellé a polcra, hogy mindig emlékeztessen: a jövoben olyan kiadványok vásárlására korlátozzam magam, amelyeknél sokkal inkább biztosra mehetek. Legalábbis ebben az árkategóriában.