A vadnyugati szamuráj színre lép. Első felvonás:
Sort kerítettem hát erre a filmre, pláne, ha már egyszer megvettem. A vásárlást kiváltó okok, az izgalmas borító és a trailer voltak. Vagy is gyakorlatilag lutri volt, de nem kellett csalódnom.
A rendezőről, Sngmoo Lee-ről nem igazán tudok semmit, de a net-en sincs túl sok infó és ezen az egy filmen kívül semmilyen más munkája nem létezik. Legalább is a mai napig. Na de ahhoz képest, hogy első filmes, valamit nagyon érez.
Miközben nyálcsorgatva néztem, folyamatosan azokon a filmeken agyaltam, amik hatással voltak a rendezőre, így a következőket sikerült összeszedni: Kill Bill, Álomháború, Grindhouse - Terrorbolygó, helyenként Karib-tenger kalózai és a Wild, Wild West.
Mindegyikből kivettek valami jót és belerakták ebbe az egybe.
Kezdem is a sztorival. Mekkora már az, hogy egy kínai harcos - később harcosok - a vadnyugaton aprítja a parasztot annak rendje, s módja szerint? Tökéletes! Valahogy én is így tudnám elképzelni.
A Jó, A Rossz, A Csúf meg a Kínai, mert mindegyikből van. Nagyon ötletes, ahogy egy klasszikus western történetet ötvöznek egy félig-meddig klasszikus szamuráj-történettel. Azért csak félig-meddig, mert nem Kínában játszódik a történet, a prológust leszámítva, de a tipikus cselekmény, ahogy az árván maradt gyermekből nagy harcos lesz, az azért megvan.
Kicsit, azért kiszámítható az egész film, de ez számomra, azért nem gond, mert már az elején tudni lehet, hogy erről lesz szó.
Ja igen! Helyenként olyan mintha egy Manga-rajzfilmet néznénk. Legalább is ilyen hatást akart kelteni a rendező, gondolom én, ami szül némi plusz helyzetkomikumot, viszont itt sem megy át gagyiba és nevetségesbe.
Geoffrey Rush a liblingem lett innentől kezdve. Ha valaki, azt mondja, hogy el kellene játszani egy kivénhedt, kiégett, részeg bankrablót, akkor keresve sem találhatnának nála jobb embert. Sajnos nincs túl sok szerepe, ám az az a kevés, az annál jelentőségteljesebb!
A többiek, Dong Gun-Jang és Kate Bosworth (Superman visszatér) azért hagynak némi kivetni valót, különösen az előbbi. A rezzenéstelen szamuráj-pofa ma már nem divat. Az ő karaktere nem a jellemétől, hanem a cselekedeteitől válik szerethetővé, ami még mindig a jobbik rossz. Bosworth meg szerintem pont az ellenkezője. Egy kicsit már sok, kicsit túl játssza a nem túl komplikált szerepet. A visszafogottság azért hiányzik.
Amikről most írtam, az mind szép és jó, de a látvány az No.1.
Olyan szinten meglepett, hogy köpni nyelni nem tudtam. Nem is feltétlen a számítógépes grafikáról beszélek, hanem arról a hatalmas nagy kontrasztról, ami az egész filmen végig vonul.
És ez itt most tőlem szokatlan módon SPOILER-es lehet!!!
Eleve az, hogy egy régen szebb napokat is megélt vadnyugati városka, azzal akar újra felkerülni a térképre, hogy vidámparkot üzemeltet szerintem király! Aztán ott van a nagy kínai harcos, egy kis - szintén kínai- babával, aki összeáll egy amerikai késdobáló lánnyal. Amikor virágot ültetnek a terméketlen talajra az meg már-már költői. Arról nem is beszélve, hogy a vérontásnál a szélben szálló virágszirmok, na arra adok egy pacsit, mert nagy ötlet.
Lényeg, a lényeg, hogy engem lenyűgözött az egész film és annak az ilyen típusú megközelítése.
Ami még szintén ötöst érdemel az a zene.
Még nem néztem utána, de remélem valahonnan be lehet szerezni, mert roppant jó hangulata van, ami alkalmanként komikus, máskor tragikus. Remek munka!
Kiadvány szép, de egyszerű. Extra nincs, pedig ez megint egy olyan film, ami mellé sokat lehetett volna rakni. De ez van...
Így hát a film legyen mindenkinek egy kötelező darab! Szerintem tetszeni fog!
TÖRTÉNET: 7
LÁTVÁNY: 8
ZENE: 9
HANG, KÉP: 7
KIADVÁNY: 4