Ragyogás

Kubrick sokszor elmondta – bár nem az Xpress topikjaiban –, hogy azért nem voltak sövényállatok, mert szerinte nem lettek volna hitelesek a vásznon. Értsd úgy, hogy nem tudta volna őket úgy lefilmezni 1979-ben, hogy az eredménnyel – közismert maximalista lévén – elégedett legyen. A könyv fináléjáról meg kerek-perec kijelentette, hogy banális: a "rossz hely" elpusztul. Igaza volt, tényleg elég szimpla ötlet.

No, akkor egy kis spoiler A ragyogásból (könyv is, film is):




A könyv is, meg a film is úgy fejeződik be, hogy Jack meghal, anyuci meg a fiú pedig elhúznak a hójáróval. Mi itt a különbség? Már úgy értem, hogy ami lényeges? A végén már abba is bele fognak kötni, hogy a könyvben Wendy szőke, a filmben pedig nem. Hallorann halálát pedig a film adatlapján már egyszer kifejtettem, de beidézhetem, ha köll.

Ne értsétek félre, imádom a filmet, de csöppet eltér a könyvtől... Ha külön kezeled őket, akkor nagyon jók, de ha már összehasonlítgatunk, akkor nem nagyon fogunk hasonlóságot találni, főleg a végkifejletnél. Én azt nem értem, hogy Hallorman-t miért kellett kinyrni? Én miért nem lehetett úgy megcsinálni a finálét, mint a könyvben? Sokkal jobb lett volna és látványosabb is a filmben. + a sövénylabirintus nem volt rossz ötlet, de akkor már tehettek volna bele néhány sövény-állatot, hogy kicsit egyezzen a sztori az eredetivel... Persze azért a baltás ajtóbetörős jelenet felejthetetlen. :) És a film is para rendesen, csak nem kell párhuzamokat vonogatni, és akkor mind a kettő a maga műfajában felejthetetlen!

mondasz valamit. :)))

Én meg már azt hittem, hogy a filmből idézi, mivel ott is elhangzik, de igaz, így logikusabb...

Gerikének meg annyit, hogy nem igazán értem, hogy Hallorann szerepe miért is jelentéktelen, mivel tök ugyanazt csinálja, mint a könyvben. Továbbá az sem teljesen világos, hogy miért vesztette értelmét a sövény labirintus, mivel a könyvben ilyen nem is szerepelt. És végül, szegény Duvall színészi képességeit nem egy film alapján kell a földbe taposni.

feltételezem, a metálvillás gerike green jelly-t idézte, ott meg nincs "come".

De hogy még pontosabbak legyünk: "Little pigs, little pigs, let me come in."

:)
kösz a helyesbítés jama.

"Ne értsetek félre, a rendezés és Nicholson brilliáns, de a történetből kiölték azt, ami a könyven annyira jó volt, amiért lerágtam a körmöm az izgalomtól."

Szerintem, a film is paráztat, nem is kicsit! Nem kéne a könyvhöz hasonlítani!

na, földbe elttél döngölve. .)

little pigs, little pigs, let me in. így helyes.

Ha a földbe akartok döngölni akkor plíz itt tegyétek, hogy ne a kritika részt szemeteljük tele.

Egy részlet egy Michel Ciment interjúból, ahol Kubrick Shelley Duvallról beszél:


I had seen all of her films and greatly admired her work. I think she brought an instantly believable characterization to her part. The novel pictures her as a much more self-reliant and attractive woman, but these qualities make you wonder why she has put up with Jack for so long. Shelley seemed to be exactly the kind of woman that would marry Jack and be stuck with him. The wonderful thing about Shelley is her eccentric quality -- the way she talks, the way she moves, the way her nervous system is put together. I think that most interesting actors have physical eccentricities about them which make their performances more interesting and, if they don t, they work hard to find them.

Eredetileg ezen a topicon van a helye, hát idemásoltam a másikról:

A vita azért érdekes, mert King egyetlen olyan regényéről (is) szól a film mellett, amely irodalmi értékkel rendelkezik, azaz, nem pusztán horror-regény és a műfajon belül lenne csak megkérdőjelezhetetlen a rangja. Hogy miért veszik komolyan ezt a regényt, és miért csak ezt a regényét veszi komolyan a nemzetközi irodalmi recepció, az hosszas, és bizonyára itt sokakat nem érdeklő eszmefuttatást igényelne. A filmmel ugyanez a helyzet: egy olyan film, amely nem csak a horror műfaján belül kapja meg az elismertséget, és vitathatatlan a helye, hanem egy, a filmtörténetben komoly (ha nem is a legnagyobbak között lévő) pozíciójú rendező életművén belül is kimagasló hely illeti meg.
Éppen ezért sokan képtelenek AUTONÓM műalkotásnak felfogni a filmet, és ezért a regény horizontjáról minősítik. Az ilyen összevetéseknek csak akkor van értelmük, ha arra világítanak rá, vagy éppen azt akarnák megérteni, hogy miért döntött úgy a rendező, hogy az adott változtatásokat elvégzi. Mi volt az, amit fontosnak, kiemelendőnek, elhallgatandónak, megváltoztatandónak ítélt? Mert bármennyire jó is egy könyv, abban a pillanatban, hogy film készül belőle, ALAPANYAGGÁ kell, hogy váljon. Ismétlem: alapanyaggá, nem többé. A szolgai adaptációk, amik túlzottan tisztelik az irodalmi műveket, üresek, szárazak és unalmasak. (Ezért gyenge film szerintem a Gyűrűk Ura, mert puszta látvánnyá fokozta le Tolkien alapanyagát. A készítőket ott csak és kizárólag a látvány foglalkoztatta. Üres és giccses is lett a filmjük: ezért óriási siker a film, míg a regény soha nem lesz a tömegek könyve, még ha sokan a film miatt meg is vették, de ki az, aki végig is olvassa, és nem arra jó neki, hogy a film látványvilágát újra élje? De nem akarom itt a Gyűrűk urával borzolni az idegeket, meg méltatlan is Kubrickhoz). Nem szolgája a film a regénynek, éppen ezért ÉRTELMETLEN számon kérni rajta a könyvet. Önmagában következetes, pontosan végigvitt munka Kubrické. Ugyanilyen a King regény. Csak éppen más és mást mutat meg mind a kettő, ugyanabból a történetből. Ezt érti félre sok hozzászóló.
Ezért nem értem ZS pontos, átgondoltságról tanúskodó hozzászólását a film adatlapján. Igaz amit ír, csak éppen nem jelentenek a filmre nézve semmit azok a különbségek, amiket megmutat, csak ZS befogadástörténetére nézve érdekesek. Bizonyára éppen mert képtelen önálló műként nézni a filmet, azért vannak vele kifogásai. Csakúgy mint Kingnek. Ez érthető egyénileg, de nem elfogadható, ha a filmet mint önálló műfajt nézzük. Egyenesen pedig kínos, amikor egy szerző elad valamit adaptációnak, majd utána azt mondja, miért nem lett olyan mint a könyv. Hát azért, mert minek még egyszer ugyanazt megcsinálni? (Már mért ne? Sokat lehet vele keresni, mondaná Peter Jackson. De ez már ipari kérdés nem művészeti, és különben meg: miért is ne?)  Kubrickot éppen az érdekelte, AHOGY ő hozzányúl ehhez az anyaghoz, nem pedig az, ahogy King nyúl hozzá. Azt már olvasta ő maga, és olvasták sokan.

csabiman:

Nagyon jó, hol találtad?
Jack egyetlen áldozata a fekete Chef Halloran - meg a családja, bár ök életben maradnak...

Az ilyen elméletekre céloztam, bár speciel ezt még nem olvastam.

A Játszd újra, Sam színpadi változata jut eszembe. A föszereplö, aki filmelméleti szakíró (Kern András) új cikkét gépeli: "A Kék angyal utolsó jelenetének hatása Alan J. Pakula filmmüvészetére. [Kis gondolkodás, majd folytatja] A cimben közölt felvetés csak elsö pillantásra tünik légbölkapottnak..."

Hát, igen, ha jobban belegondolunk, lehet benne valami...

"overlook the fact that..." Lehet, hogy a szálloda neve beszélö név, mely igy vezet rá minket a rejtett tartalmakra?

De amíg türelmesen várok, néhány röpke gondolat:

A könyvben Wendy szereti a férjét, de ami ennél is fontosabb, Danny Jack gyereke. Imádják egymást, Danny bármit megtenne Jack kedvéért. És Wendy soha nem menne vissza az anyjához. Mégegyszer: mi a férfisovinizmus?

Még mindig a konkrétumokra várok...

"És mi abban a férfisovinizmus, hogy egy nő azért marad a férje mellett, mert nincs hova mennie, mert esetleg nem akarja a gyereket kiszakítani a családból? Nem tetszett még ilyenről hallani?"

Tetszettem. És egy Faye Dunaway-kaliberü nö nem tenne ilyet...

El tetszett olvasni a hozzászólásomat?

Tetszett olvasni King könyvét?

Benne vannak a válaszok.

És mi abban a férfisovinizmus, hogy egy nő azért marad a férje mellett, mert nincs hova mennie, mert esetleg nem akarja a gyereket kiszakítani a családból? Nem tetszett még ilyenről hallani?

Kanyarodjunk át ide.

Kedves ZS, az a baj a hozzáállásoddal, hogy nem írsz semmi konkrétumot.

"Ez állati férfisoviniszta szöveg, ha ez lenne az indok, a film távolabb lenne Kingtöl, mint bárki gondolná. Ha bármi maradt volna Wendy könyvbéli karakteréböl, nem lenne szükség ilyen eröltetett magyarázatra."

Egészen pontosan milyen Wendy karaktere a könyvben?

"Ez egy kicsit felületes..."

Miért is? Mi szerepe van még Hallorannak azon kívül, hogy hoz egy hójárót?

"Az általad kifogásolt dolgok ábrázolhatók filmen, csak Kubrick nem akarta öket ábrázolni."

Konkrétumokat, ha szabad kérni.

"Megismétlem, hogy a könyv felöl közelítettem a filmhez, ha nem így tettem volna, nyilván kevésbé zavarnának ezek a dolgok."

Közelítettél, csak éppen az érvek hiányoznak.

"I hope the audience has a good fright, has believed the film while they were watching it and retains some sense of it. The ballroom photograph at the end suggests the reincarnation of Jack"

Stanley Kubrick

Közben találtam én már minden lehetséges magyarázatot, számmisztikát, rejtett üzeneteket - érdemes olvasgatni :))

http://www.visual-memory.co.uk/faq/html/shining/shining2.html

"I hope the audience has a good fright, has believed the film while they were watching it and retains some sense of it. The ballroom photograph at the end suggests the reincarnation of Jack"

Stanley Kubrick

Közben találtam én már minden lehetséges magyarázatot, számmisztikát, rejtett üzeneteket - érdemes olvasgatni :))

http://www.visual-memory.co.uk/faq/html/shining/shining2.html

Ha jól gondolom, az a bál, amin Jack részt vett, az történt 21-ben.

Erre én is gondoltam, csak a dátumot furcsállom! Viszont ezt figyeljétek, mit találtam közben:

As with some of his other movies, Kubrick ends The Shining with a powerful visual puzzle that forces the audience to leave the  theater asking, "What was that all about?"The Shining ends with an extremely long camera shot moving down a hallway in the  Overlook, reaching eventually the central photo among 21 photos on the wall. The caption reads: "Overlook Hotel-July 4th Ball-1921." The answer to this puzzle, which is a master key to unlocking the whole movie, is that most Americans overlook the  fact that July Fourth was no ball, nor any kind of Independence day, for native Americans; that the weak American villain of the  film is the re-embodiment of the American men who massacred the Indians in earlier years; that Kubrick is examining and reflecting on a problem that cuts through the decades and centuries.


Tehát röviden: Kubrick az egész filmbe a fehér ember észak-amerikai ámokfutását ültette bele, (pl Jack egyetlen áldozata a fekete Chef Halloran) a Függetlenség Napja meg az őslakos indiánoknak semmiféle függetlenséget nem jelent(ett). A film elején amúgy megemlítik, hogy a szállót egy régi indián temetőre építették, valamint a Jack és Delbert Grady közötti párbeszédben kétszer is elhangzik a "nigger" szó...

Számomra ez azt jelenti, hogy Jackie is a szállodához tartozik, és ott fog kísérteni az idők végezetéig. Végülis Happy End.