Terminátor 2. - Az ítélet napja (2 DVD)

Lehet, hogy nem tudta a helyes írásmódot, de a CÍMét elírták. ;)

akkor talán nézd meg a szótárban, hogy kell írni... s láss csodát: így.

Buhuhuh, hát ennek elég faszán elírták a címét! :D
JUDGMENT DAY. :D

A fene a legjobb kiamaradt:

Szétnéztem az R1-es, R2-es T2 kiadványok között hol milyen borítóval jelent. Íme egy pár jó ötlet az Intercomnak amit el is küldök neki.

[img]http://images-eu.amazon.com/images/P/B0000A301W.08.LZZZZZZZ.jpg'>

Kell egy szerver lista is pl. innen,

Nem tud cstlakozni sehova sem... ;( Na mind1, ne offoljuk szét ezt a topicot. Köszi a segítséget!

Elsőként egy szerverre kell fölcsatlakozni. Ezek után próbáld ki, hogy rákeresel a file nevére a keresőben.

Leszedtem, felraktam, de az oldal még így se megy...

http://www.emule-project.com

Emule...??? Mi??? Bocs, tudatlan vagyok...

Hát nem is fog, ameddig nincs telepítve mondjuk egy Emule-d. :)

Nekem ez az oldal nem jön be... ;(

Én még egy héttel ezelőtt szereztem be, persze azóta "le is töröltem". :)
ed2k://|file|Terminator.3D.-.Workprint.mpg|154652904|397EAF7CE8E2C0D58B2E788AB1B93818|/

Nem túl nagy és nem is túl hosszú, 154 mb és majdnem 8 perc.

Így van, ez egy igazi theme-park show. Volt szerencsém megnézni a los angelesi Universal Studios-ban. Valóban félig színpadi darab, és tényleg érezhetőek az effektek. Hasonló volt még a Honey I Shrunk The Audience (Drágám, a közönség összement) a Disneyland-ben. Kellemes szórakozás.

Én úgy tudom, hogy a T2:3D nem csak vetítésből áll, hanem egy egész kis műsor van köré kitalálva, ahol statiszták időnként előbukkannak a színpadon, mintha a vászonról jöttek volna le és ott ugrálnak meg lövöldöznek, közben a robbanásoknál mozgatják az egész nézőteret és állítólag még a puskapor szagát is lehet érezni. Nem tudom mennyi értelme lenne csak a filmet kiadni, ez kb. olyan mint házimozin nézni a hullámvasutat.

Ya ez engem is érdekelne. Az Universalban nagyon üt :)

Sziasztok!
Egy kis segítséget szeretnék kérni tőletek, és mivel ti Terminator fanok vagytok, remélem, tudtok is.Már nagyon régóta keresem a T2:3D filmet, de nem tudtam hozzájutni.Úgy tudom, hivatalosan nem jelent meg.Ha tudtok segíteni a filmmel kapcsolatban (ha esetleg megvan nektek, vagy tudtok egy internetcímet), légyszi írjatok a e-mail-emre: nightwolf@egon.gyaloglo.hu .
Segítségeteket köszönöm.
Üdvözlettel:
                                             N I G H T W O L F

"4:2:0-nál igazából ez egy kicsit sánta arányszám így"
Sánta, de így hívják, és mindenki tudja miről van szó.

"én a TV képernyőjére gondoltam, ahol ha közelről megnézed, látszanak a pixelek."
Azok nem pixelek, hanem a képernyő belső felületének szerkezete. Ennek az alakja, sűrűsége képcsőről képcsőre változik és nincs összhangban a megjelenített kép valós felbontásával.

"Kábeltévéről miért lenne kisebb, mint 720?? Itt UPC van, szted ezek is kevesebb mint 720-ra veszik vissza?"
Az kábelről/antennáról jövő jel sávszélessége PAL esetében szabványosan max. 5 MHz (NTSC 4.2 MHz), emiatt (és még néhány technológiai ok miatt), nagyjából maximum olyan 538 pixelnek megfelelő felbontás tudja magát átpaszíronzi. Ennél több fizikailag sem lehet, bármilyen jó is a szolgáltató. Persze érdekes is lenne, ha a TV adás olyan jó lenne, mint a DVD :)
VHS kb. olyan 320-at visz (3MHz sávszélességgel).

"Azért mert Vajna az InterCom tulajdonosa."
:OO
Na ezt se gondoltam volna.

"Ezt felejtsd el. A számoknak semmi közük a bitek számához."
Oké, de én arra gondoltam, hogy levetítjük egy pixelre, hogy az egyes Y U és V komponensekre átlagosan hány bit jut. (ha a 8 jut minden egyes komponens adott értékére)

"A videokártya. A videokártyák ugyanis már régóta tudnak olyat, hogy van a memóriájában egy overlay buffer, ahová YUV formában be lehet pakolni a képet, és onnan a kártya processzora olvassa ki, skálázza, konvertálja RGB-re és írja bele a képernyőbufferbe."
Ja. Én mondjuk azért írtam VAGY-ot, mert ettől még azért csinálhatná akár software-ből is. ;)
DirectX-ben már biztos jóideje bennevan a kártyaszintű YUV-RGB konvert kezelés. (gondolom a DirectShow részében. -végülis ott van az overlay is:)

"Mindkettőnél NEGYEDANNYI U és V van letárolva mint Y. 4:1:1-nél 4 vízszintes Y értékre jut 1 U és 1 V érték. 4:2:0 esetén pedig egy 2x2-es területre jut 4 Y, 1 U és 1 V érték."
Közbe megnéztem a képet, amit feljebb mutatsz: hu-húú, én egy kicsit másképp képzeltem, azt hittem az oszlopok száma mindig ugyan annyi, és csak a sorokat ritkítják meg, de most már látom, hogy pont fordítva. :D (illetve 4:2:0-nál félig oszlopokat, és félig sorokat is)
Szal akkor az arányszámok azok egy sor négy oszlopára tekindendők, azaz négy egymás melletti pixelre. Az jutott eszembe, hogy akkor a 4:2:0-nál igazából ez egy kicsit sánta arányszám így, mert helyesebben ez úgy néz ki, hogy 4:2:0 az egyik sorban, és 4:0:2 a másik sorban. :) És így lesz az eredmény szempontjából az, hogy a 4:1:1 az téglalapos, a 4:2:0 az meg négyzetes. És végülis akkor ugyan annyi infót tárolunk mind2nél, csak a 4:2:0 azért szebb, mert négyzetes, nem téglalapos, tehát arányosabban van elosztva a veszteség.

"Interpolálni mindenképpen kell, hiszen a dekódolás végeredménye 4:4:4 kell legyen, vagyis minden pixelre ki kell számolni a YUV értékeket, márpedig ha csak negyedannyi U és V érték van, mint amennyi pixel, akkor a hiányzó értékeket csak interpolálással lehet megkapni."
Vagy egyszerű másolással. ;) (de azaz igénytelenség)
Csak hogy a többiek is értsék(már ha érdekel még valakit;): interpolálással nem biztos, hogy azt kapjuk ott meg, aminek eredetileg lenni kell, de az esetek többségében még mindig sokkal közelebbi értéket kapunk, mintha simán lemásoljuk a szomszédot. Lényegében az egyenletesség követése az interpolálás.(pld a két szomszéd átlagolása lesz a köztes)

"Nem strech-el semmit, mert nem "720 pixelt" kap, hanem egy analóg, folyamatosan változó jelet."
Ez igaz, bár én a TV képernyőjére gondoltam, ahol ha közelről megnézed, látszanak a pixelek.

"A vízszintes felbontással lehet megadni, hogy egy soron belül hány mintát vegyen. Függőlegesen viszont valójában csak 576 és esetleg 288 sort lehet digizni. Ebből csak utólag, szoftveres interpolációval lesz annyi, amennyit beállítottál."
Jaja. Ezt tudom. De érdekes ez, igy elgondolkodva az jutott eszembe, valszeg azért csinálták ilyenre a PAL-t, mert anno az analóg rendszereken csak sorokra bontva tudták megoldani, azaz nemtudták volna a sorok számát is előre meg nem határozottra csinálni az eszközökben. Így végülis egy hangyányit "digitális"(mert fel van osztva sorokra), és nagyrészben analóg(mert oszlopokra nincs felosztva, és mert analóg az átvitel, stb). :)

"Sőt. DVD-ről ideális esetben jön ugye 720, kábeltévéről és VHS-ről meg még ennél is sokkal kevesebb. 768-ban egyszerűen nincs értelme digizni."
Kábeltévéről miért lenne kisebb, mint 720?? Itt UPC van, szted ezek is kevesebb mint 720-ra veszik vissza? No és mi a helyzet a földi UHF meg VHF-ekkel?
Szted kb mennyi az a kevés a kábelTV esetében? A VHS az tudom, hogy jó kevés, nem is érdekel, szarság már az nekem. :)
768-ban annyiban lehet értelme digizni, hogy 768x576 az pontosan 4:3-hoz arány, 720x576 meg nem, és az AVI-ban meg tudtommal nem lehet megaszondani, hogy a képaránynak 4:3-nak kell lenni(amit lejátszáskor a lejátszó figyelembe venne, és stretch-elne a megfelelő arányra), így a lejátszó a 720x576-ot frankón 1:1-be, azaz a 720:576 azaz 5:4 -hez arányban fogja lejátszani, és így kissé anamorful fog kinézni a kép. Szal szvsz pazarolhatunk helyet az AVI gyöngesége miatt. :) (már aki AVI-ban gondolkodik, mert szerencsére MPEG-2-nél ugye van lehetőség erre, lásd DVD-k anamorf képénél, mondjuk ott a VOB adja ezt, de .M2V és .M2P-nél is lehet a file-ban megadni a képarányt:)

"Csináltam neked egy kis ábrát a 4:2:0 és a 4:1:1 magyarázatára"
Köszi!
Így már teljes a kép.
Ki is egészítettem egy kicsit ezt a képet, raktam még bele 4:2:2-t, ellenőrizd pls, hogy jól rajzoltam e meg: http://windvd.atw.hu/yuv2.gif

"Várj, a függőleges az mért változik? Nem úgy van, hogy egy sor U, egy sor V?
és azok a sorok viszont teljesek "hosszirányban", nem felezettek, nem?"

Csináltam neked egy kis ábrát a 4:2:0 és a 4:1:1 magyarázatára:
http://derceto.web.elte.hu/forum/yuv.gif

"És ez csak azért volt így, mert a vajna magyar, és hogy akkor itt legyen egyedi-kiadás? vagymi?"
Azért mert Vajna az InterCom tulajdonosa.

"4:2:2 esetén kétharmada(szal 8bit Y, 4bit U, 4bit V, -ha egy pixelre akarnánk levonatkoztatni)"
Ezt felejtsd el. A számoknak semmi közük a bitek számához.

"Tényleg, szvsz DVD nézésekor a szgépen szépen a képet a videokártya vagy a DVD lejátszo program visszakonvertálja RGB-re."
A videokártya. A videokártyák ugyanis már régóta tudnak olyat, hogy van a memóriájában egy overlay buffer, ahová YUV formában be lehet pakolni a képet, és onnan a kártya processzora olvassa ki, skálázza, konvertálja RGB-re és írja bele a képernyőbufferbe.

"Én arra gondoltam, hogy pld egy tömörítetlen AVI-ban egy YUV hogy néz ki."
Passz.

"Dehát igazából mi a különbség? Mindkettőnél feleannyi U és V van letárolva, csak a 4:2:0-nál az egyes U és V minták nem ugyanonnan vannak véve, hanem egy sorral eltolva(az eredeti felbontásban nézve) egymáshoz képest."
Mindkettőnél NEGYEDANNYI U és V van letárolva mint Y. 4:1:1-nél 4 vízszintes Y értékre jut 1 U és 1 V érték. 4:2:0 esetén pedig egy 2x2-es területre jut 4 Y, 1 U és 1 V érték.

"Várj, a függőleges az mért változik? Nem úgy van, hogy egy sor U, egy sor V?
és azok a sorok viszont teljesek "hosszirányban", nem felezettek, nem?"
Mivel csak minden második sorban van U érték ezért az U jel felbontása függőlegesen feleakkora, mint a Y jel. Ugyanígy vízszintesen csak feleannyi U (vagy V) érték van, mint Y (4:2:0). Így mind az U, mind a V jelet mindkét irányban kétszeresére kell interpolálni.


"Tulajdonképpen a 4:1:1-nél is ki lehetne interpolálni a képet(talán teszik is), és nem sokban térne el a 4:2:0-tól, nem?"
Interpolálni mindenképpen kell, hiszen a dekódolás végeredménye 4:4:4 kell  legyen, vagyis minden pixelre ki kell számolni a YUV értékeket, márpedig ha csak negyedannyi U és V érték van, mint amennyi pixel, akkor a hiányzó értékeket csak interpolálással lehet megkapni.

"A 4:2:0 és a 4:1:1 szvsz ugyan annyi bittel íródik le. Nem?"
Ja.

"Szal aszondod a 4:2:0 az jóval szebben néz ki, mint a 4:1:1?"
Azt nem mondanám, hogy jóval, de talán jobban néz ki ha a szín mindkét irányban duplán van elkenve, mint ha csak egy irányba négyszeresen.

"Mért nincs jelentősége? A TV képe az ugyanúgy 768 pixel hosszu nem?
És akkor a 720-at stretch-elheti 768-ra."
Nem strech-el semmit, mert nem "720 pixelt" kap, hanem egy analóg, folyamatosan változó jelet. A TV-nek nincs fix felbontása. Plazmának/LCD-nek van, de az más tészta.

"No ezt nem tudtam. Akkor ezért választható a TVtuner-nél 720 és 768 is, mert amit kiválasztok, annyira fogja a kártya felbontani az analóg képet, és digitalizálni a BT848-cal. :) (a sorok számánál meg ugye nem lenne értelme 576-nál nagyobban digizni, redundáns lenne)"
Pontosan. A vízszintes felbontással lehet megadni, hogy egy soron belül hány mintát vegyen. Függőlegesen viszont valójában csak 576 és esetleg 288 sort lehet digizni. Ebből csak utólag, szoftveres interpolációval lesz annyi, amennyit beállítottál.

"De gondolom valahol úgyis átmegy egy szűk keresztmetszeten a jel, ahol 768-ig lecsonkul."
Sőt. DVD-ről ideális esetben jön ugye 720, kábeltévéről és VHS-ről meg még ennél is sokkal kevesebb. 768-ban egyszerűen nincs értelme digizni.

Hű báze. Ez a vacak fórum egy refresh-re ujból post-olta a hozzászólásom.

"Igen. De mivel Vajna volt ugye a producer, ezért a DVD-t Európában mindenhol a Columbia adta ki, kivéve Magyarországot, ahol külön az InterCom készítette."
És ez csak azért volt így, mert a vajna magyar, és hogy akkor itt legyen egyedi-kiadás? vagymi?

"Azt a nyomdatechnikában használják."
uf:D

"Vizuálisan ez úgy jelentkezik, hogy nagyon erős színek (piros/kék) szélén látszik, hogy kisebb a felbontása, pixelesebb a körvonala."
Jaa. Ez hasonló, mint a monitoron a konvergenciahiba.  Azt gondolom ismered.

"Így van, a YUV 4:4:4 az gyakorlatilag ekvivalens az RGB-vel."
De annyiban azért eltér, hogy szét van bontva Y U és V -re.

"Hát az U is meg a V is csak egy komponens (egy szám 0-255-ig),"
Szal akkor 8 bit. Ha az Y is 8 bit, akkor a YUV 4:4:4 esetén a foglalt terület megegyezne az RGB24-gyel(lehetne is akkor YUV24 a neve:), 4:2:2 esetén kétharmada(szal 8bit Y, 4bit U, 4bit V, -ha egy pixelre akarnánk levonatkoztatni), azaz lehetne akár YUV16 (ami pont akkora méret mint az RGB16). 4:1:1 esetén YUV12, azaz pont feleannyi adat mint az RGB24, 4:2:0-nál pedig szintén YUV12 lehetne.

"tehát magában nincs színe."
Ja, ez vili, viszont amilyen szinekből össze lett rakva. Szal lehetne ezt szinesen is rajzolni. (visszaszorozni az egyes U és V értékeket és visszakapni az RGB-ket, és azt kirajzolni)
Ebből adódóan gondolom a megjelenítésnél és az RGB-re visszakonvertnél ugyanez történik, szépen összeszámolja R G és B-ből melyikből mennyi van az egyes Y U és V-ben, illetve előre képletszerűen nyilván.
Tényleg, szvsz DVD nézésekor a szgépen szépen a képet a videokártya vagy a DVD lejátszo program visszakonvertálja RGB-re.

"A YUV az csak egy leírása a színeknek, nem egy képformátum vagy ilyesmi, tehát nincs benne rögzítve, hogy hol és hány biten vannak letárolva a komponensek. Van három jel, amelyek egymással párhuzamosan közlekednek 3 különböző kábelen. Ha a tömörítetlen D1-D5 szabványokra gondolsz, azoknak meg benne van valahol a specifikációjában, hogy a szalag mely részére melyik komponenst rögzíti..."
Ja értem. Én arra gondoltam, hogy pld egy tömörítetlen AVI-ban egy YUV hogy néz ki.

"Úgy van, ahogy mondtad, vagyis 4:2:0-nál szépen interpolálják a szomszédos sorokat, így mindkét színkomponens vízszintesen és függőlegesen is feleződik."
Várj, a függőleges az mért változik? Nem úgy van, hogy egy sor U, egy sor V?
és azok a sorok viszont teljesek "hosszirányban", nem felezettek, nem?

"A 4:1:1 viszont azt jelenti, hogy a vízszintes felbontás negyedelődik, a függőleges meg nem változik. Ennyi a különbség."
Dehát igazából mi a különbség? Mindkettőnél feleannyi U és V van letárolva, csak a 4:2:0-nál az egyes U és V minták nem ugyanonnan vannak véve, hanem egy sorral eltolva(az eredeti felbontásban nézve) egymáshoz képest.
Tulajdonképpen a 4:1:1-nél is ki lehetne interpolálni a képet(talán teszik is), és nem sokban térne el a 4:2:0-tól, nem?

"Ez is benne van a cikkben. Meg így csak 2 komponenst kell tárolni és továbbítani, amúgy meg hármat (igaz, kisebb sávszélességgel)."
A 4:2:0 és a 4:1:1 szvsz ugyan annyi bittel íródik le. Nem?
Végülis nem a komponensek száma a lényeg, hanem hogy összesen mennyi adatot kell tárolni. (szgépen legalábbis:D)

Szal aszondod a 4:2:0 az jóval szebben néz ki, mint a 4:1:1?

"Hát, el kell vonatkoztatni a felbontást a képaránytól."
Nem. Csak akkor, ha anamorf-ban tárolod le a képet. Különben letterbox, az meg pazarlás. :)

"Számítógépen talán kényelmesebb a 768x576, de videónál nincs jelentősége."
Mért nincs jelentősége? A TV képe az ugyanúgy 768 pixel hosszu nem?
És akkor a 720-at stretch-elheti 768-ra.

"720x576-os DVD lehet 16:9 is, ne felejtsd el."
Ja, letterboxban, ott a képarányok már eleve helyesek(szal nem kell(nem szabad) a stretch-nél az X és Y arányának változnia), de pazarlás van.
Vagy anamorfban, és akkor mind1 mennyi a felbontás képaránya, mert úgyis helyre lesz stretch-elve az egész.
De hát azt el kell ismerni, hogy 768 az mégis több mint 720, és ezért kellene a DVDnek is ennyinek lennie. :) Egy hangyányival szebbek lennének a képek. :D

"...aminek nincs vízszintes felbontása,"
No ezt nem tudtam. Akkor ezért választható a TVtuner-nél 720 és 768 is, mert amit kiválasztok, annyira fogja a kártya felbontani az analóg képet, és digitalizálni a BT848-cal. :) (a sorok számánál meg ugye nem lenne értelme 576-nál nagyobban digizni, redundáns lenne)
Viszont akkor ez azt is jelenti, hogyha nincs vizszintes felbontás, hogy akár 2000x576-ban is digizhetne a TVtuner kártya, elvileg jelenthetne újabb információkat a képről.   ..De gondolom valahol úgyis átmegy egy szűk keresztmetszeten a jel, ahol 768-ig lecsonkul.

"A luminance a fényerő, a chrominance pedig a szín. Ezek a fogalmak már igazából kompozit és az S-video témakörbe tartoznak, vagyis analóg terület :)"
Magyarul a luminance az Y, a chrominance meg a U és V. Node minek találtak ki ezeknek külön nevet...
Hmm, most igy eszembe jutott az XViD decoder-e, ott lehet állítani luminance és chrominance postprocess-t, akkor ez ott az Y és U+V-kre vonatkozó postprocess-elgetést jelenti, és mivel az Y összetevőt erősebben érzékeljük, ezért szokták mindig hansúlyozgatni a postprocessnél, hogy _először a luminance_.

"biztos valami videostudio-nak dolgozol"
"Nem :)"
Hanem? :)

"Igen. De mivel Vajna volt ugye a producer, ezért a DVD-t Európában mindenhol a Columbia adta ki, kivéve Magyarországot, ahol külön az InterCom készítette."
És ez csak azért volt így, mert a vajna magyar, és hogy akkor itt legyen egyedi-kiadás? vagymi?

"Azt a nyomdatechnikában használják."
uf:D

"Vizuálisan ez úgy jelentkezik, hogy nagyon erős színek (piros/kék) szélén látszik, hogy kisebb a felbontása, pixelesebb a körvonala."
Jaa. Ez hasonló, mint a monitoron a konvergenciahiba.  Azt gondolom ismered.

"Így van, a YUV 4:4:4 az gyakorlatilag ekvivalens az RGB-vel."
De annyiban azért eltér, hogy szét van bontva Y U és V -re.

"Hát az U is meg a V is csak egy komponens (egy szám 0-255-ig),"
Szal akkor 8 bit. Ha az Y is 8 bit, akkor a YUV 4:4:4 esetén a foglalt terület megegyezne az RGB24-gyel(lehetne is akkor YUV24 a neve:), 4:2:2 esetén kétharmada(szal 8bit Y, 4bit U, 4bit V, -ha egy pixelre akarnánk levonatkoztatni), azaz lehetne akár YUV16 (ami pont akkora méret mint az RGB16). 4:1:1 esetén YUV12, azaz pont feleannyi adat mint az RGB24, 4:2:0-nál pedig szintén YUV12 lehetne.

"tehát magában nincs színe."
Ja, ez vili, viszont amilyen szinekből össze lett rakva. Szal lehetne ezt szinesen is rajzolni. (visszaszorozni az egyes U és V értékeket és visszakapni az RGB-ket, és azt kirajzolni)
Ebből adódóan gondolom a megjelenítésnél és az RGB-re visszakonvertnél ugyanez történik, szépen összeszámolja R G és B-ből melyikből mennyi van az egyes Y U és V-ben, illetve előre képletszerűen nyilván.
Tényleg, szvsz DVD nézésekor a szgépen szépen a képet a videokártya vagy a DVD lejátszo program visszakonvertálja RGB-re.

"A YUV az csak egy leírása a színeknek, nem egy képformátum vagy ilyesmi, tehát nincs benne rögzítve, hogy hol és hány biten vannak letárolva a komponensek. Van három jel, amelyek egymással párhuzamosan közlekednek 3 különböző kábelen. Ha a tömörítetlen D1-D5 szabványokra gondolsz, azoknak meg benne van valahol a specifikációjában, hogy a szalag mely részére melyik komponenst rögzíti..."
Ja értem. Én arra gondoltam, hogy pld egy tömörítetlen AVI-ban egy YUV hogy néz ki.

"Úgy van, ahogy mondtad, vagyis 4:2:0-nál szépen interpolálják a szomszédos sorokat, így mindkét színkomponens vízszintesen és függőlegesen is feleződik."
Várj, a függőleges az mért változik? Nem úgy van, hogy egy sor U, egy sor V?
és azok a sorok viszont teljesek "hosszirányban", nem felezettek, nem?

"A 4:1:1 viszont azt jelenti, hogy a vízszintes felbontás negyedelődik, a függőleges meg nem változik. Ennyi a különbség."
Dehát igazából mi a különbség? Mindkettőnél feleannyi U és V van letárolva, csak a 4:2:0-nál az egyes U és V minták nem ugyanonnan vannak véve, hanem egy sorral eltolva(az eredeti felbontásban nézve) egymáshoz képest.
Tulajdonképpen a 4:1:1-nél is ki lehetne interpolálni a képet(talán teszik is), és nem sokban térne el a 4:2:0-tól, nem?

"Ez is benne van a cikkben. Meg így csak 2 komponenst kell tárolni és továbbítani, amúgy meg hármat (igaz, kisebb sávszélességgel)."
A 4:2:0 és a 4:1:1 szvsz ugyan annyi bittel íródik le. Nem?
Végülis nem a komponensek száma a lényeg, hanem hogy összesen mennyi adatot kell tárolni. (szgépen legalábbis:D)

Szal aszondod a 4:2:0 az jóval szebben néz ki, mint a 4:1:1?

"Hát, el kell vonatkoztatni a felbontást a képaránytól."
Nem. Csak akkor, ha anamorf-ban tárolod le a képet. Különben letterbox, az meg pazarlás. :)

"Számítógépen talán kényelmesebb a 768x576, de videónál nincs jelentősége."
Mért nincs jelentősége? A TV képe az ugyanúgy 768 pixel hosszu nem?
És akkor a 720-at stretch-elheti 768-ra.

"720x576-os DVD lehet 16:9 is, ne felejtsd el."
Ja, letterboxban, ott a képarányok már eleve helyesek(szal nem kell(nem szabad) a stretch-nél az X és Y arányának változnia), de pazarlás van.
Vagy anamorfban, és akkor mind1 mennyi a felbontás képaránya, mert úgyis helyre lesz stretch-elve az egész.
De hát azt el kell ismerni, hogy 768 az mégis több mint 720, és ezért kellene a DVDnek is ennyinek lennie. :) Egy hangyányival szebbek lennének a képek. :D

"...aminek nincs vízszintes felbontása,"
No ezt nem tudtam. Akkor ezért választható a TVtuner-nél 720 és 768 is, mert amit kiválasztok, annyira fogja a kártya felbontani az analóg képet, és digitalizálni a BT848-cal. :) (a sorok számánál meg ugye nem lenne értelme 576-nál nagyobban digizni, redundáns lenne)
Viszont akkor ez azt is jelenti, hogyha nincs vizszintes felbontás, hogy akár 2000x576-ban is digizhetne a TVtuner kártya, elvileg jelenthetne újabb információkat a képről.   ..De gondolom valahol úgyis átmegy egy szűk keresztmetszeten a jel, ahol 768-ig lecsonkul.

"A luminance a fényerő, a chrominance pedig a szín. Ezek a fogalmak már igazából kompozit és az S-video témakörbe tartoznak, vagyis analóg terület :)"
Magyarul a luminance az Y, a chrominance meg a U és V. Node minek találtak ki ezeknek külön nevet...
Hmm, most igy eszembe jutott az XViD decoder-e, ott lehet állítani luminance és chrominance postprocess-t, akkor ez ott az Y és U+V-kre vonatkozó postprocess-elgetést jelenti, és mivel az Y összetevőt erősebben érzékeljük, ezért szokták mindig hansúlyozgatni a postprocessnél, hogy _először a luminance_.

"biztos valami videostudio-nak dolgozol"
"Nem :)"
Hanem? :)