Moziajánló

Úgy tűnik (ha nem is név szerint, de) akkor fölöslegesen írtad bele a kritikádba.

úgy tűnik, elkerülte a figyelmed, hogy nem arról a két "nagyszerű", sőt "páratlan" filmről írtam kritikát. kicsit jobban koncentrálj!

Ezt nem értem, a Mesterséges Értelem és a Különvélemény is elég szép siker lett: mind közönség, mind pedig anyagiak terén.
Az IMDB jelenlegi állása is alátámasztja ezt.
Ezek alapján elég nagy hülyeség egy ilyen véleményt összedobni nagyszerű sőt páratlan filmről.

CATCH ME IF YOU CAN

frank abagnale jr-t jó öt éven át üldözte az fbi, mint a világ legnagyobb check-hamisítóját. abignale még egy rekorddal bírt: ő volt a legfiatalabb ember, aki felkerült az fbi körözési top tenjére. érdekes mód, a filmben ezt a tizes listát egyszer sem darálják az orrunk elé, az fbi-t többnyire csak tom hanks képviseli, aki most robert de nirosan faforgácsra veszi a figurát: egyetlen poént tud, az is úgy végződik, hogy "húzz a faszba". a kétszemélyes párbajból nagyobb szelet jut leonardo dicaprionak, aki annyi sármot és férfi bájt visz a szerepébe, hogy könnyen visszakerülhet a IM címlapjára. spielberg pedig két nagyívű [és meglehetősen félresikerült] produkció után most egy lehelet finomságú fekete komédiát dirigált, ügyelve a korrekt és könnyen felismerhető korrajzra, családmániája azért itt is beszivárog, de most az egyszer uralkodik a negédes kényszerképzetein. rendezői zsenije csak itt-ott villan meg [pl. elég csak lábszártól lefelé mutatnia valakit, máris tudjuk, kicsoda és mit akar :] , látszik, hogy abagnale-lel együtt ő is inkább csak bulizott 24 órán át, sközben összerakott egy nyári éjszakára illő laza limonádét. jó kis film, de nyáron tényleg jobban élveznénk.

A SIMPLE PLAN

a fazon talál egy zsák pénzt... nem egy filmet tudnánk említeni, ami ezzel a mondattal kezdődik. gondoljunk csak danny boyle első rendezésére, vagy a john cusackos ámokfutásra; a film helyszínéül szolgáló hóval borított kisvárosi miliő pedig egyszerű, de veszélyes, mint a jégcsap, s szintén felböfögtet pár olyan filmcímet, mint az a hogyishíjják izébizé, amiben kilógott a zoknis láb a fűrészgépből, na. a simple plan nagyot hasalt, hozzánk még videón se jutott el, egyszerűen kimult, az emberek legyintett, hogy ezt már látták. hiba volt. ki gondolta volna, hogy az a sam raimi képes egy lassú tüzelésű, ám másodpercre pontosan kiszámolt pszichothrillert összeilleszteni, aki addig csak féktelen démonhentelést, bájosan amatőr szuperhős filmet [nem azt, a másikat!] és félresikerült westernt tudott felmutatni? ki gondolta volna, hogy a "fazon talál egy zsák pénzt" sztoriról még lehet mesélni? van mit. két bratyó [bill paxton és billy bob thornton] és kellemetlen cimborájuk talál egy szatyor pénzt a hóban [nem, nem steve buscemi felejtette ott], némi vívódás után elhatározzák, hogy megvárják az olvadást; ha még akkor is tiszta a levegő, szétosztják a lóvét és mindenki megy, ahová akar. szimpla terv. s mivel nincs a körükben samantha morton, hogy azt visítsa: RUUUUUUUUUN, így nem is jönnek rá, mennyire gázos is ez a terv. nem kívánok további részleteket felfedni a plotból, csak annyit jegyeznék meg, hogy bár messze nem pörög úgy, mint a zsánerthrillerek szoktak, de mindig szolgál vmi kis táplálékkal, mielőtt unalomba fulladna. rengeteg idő jut a színészeknek, hogy vállukon hurcolják előre a filmet, s billy bob most sem okoz csalódást, a frizurája szar, a szemüvege vastag, a színész pedig szimplán csak óriási. bill paxton és a feleségét játsszó bridget fonda is hitelesek, a néző a szereplőkkel együtt emésztődik és azon morfondírozik szüntelen, mit kéne tenni. persze, már késő bánat... a lavina elindult. nem egy kellemes film, de jó mélyre hatol, mint john holmes. na jó, ehelyett mindenki keressen magának egy másik hasonlatot.

Azért ezt meg is lehet fordítani: aki azt mondja, hogy a film "három óra tömény izgalom" az baromira elfogult. És nem felesleges külön értékelni a filmeket, hiszen három külön részként mutatják be.

Én is másodszor néztem meg, de azt hiszem még legalább egyszer elmegyek. Nagyon tetszik. Sokan kritizálják a filmet, amiért kicsit elrugaszkodik a regéyntől, de szerintem ez nem feltétlenül hiba. Hogyha az illető egy kicsit is belegondol, hogy a film(ek) elkészítése mekkora vállalkozás volt akkor rájönne, hogy teljesen rendben van a film. Aki meg fikázza, hogy "3 óra tömény unalom" az vagy nem olvasta (ez nem gond!) vagy nem is érdekli.
Mikor tavaly a moziból kijöttem ilyenek nyomtak a kedves filmbarátok: "ez mekkora szar, hő! nincs is vége!" vagy idén még jobb: két emberke jön ki, a srác: "szerinem sokkal jobb volt, mint az első" a csaj meg bután: "az első?! azt nem is láttam" Szóval arra akartam kilyukadni, hogy felesleges külön értékelni a filmet, melyik a jobb, mert a 3 film egy történetet fog elmesélni. Ha azt vesszük egy film, 9 órában.
Kiváncsian várom Jackson díjazzák-e idén? (Szerintem nem.)

Én is megnéztem másodszor a Két tornyot és ugyanúgy mint először, most is nagyon-nagyon tetszett. Másodszorra sikerült átlátni a film dramaturgiáját is, mivel első nézésre annyira lenyűgözött a látvány, hogy a sztorira szinte figyelni sem volt időm, pedig ott van és nagyon a helyén van.
Ami a változtatásokat illeti, nos igen, én is tudom pontosan, hogy hol, mit változtattak, de így kívülről nagyon nehéz megállapítani, hogy mi fölösleges, mi szükséges, mi rossz és mi jó. A könyv struktúrája meglehetősen összetett, olyan, mint egy kőfal. A filmben az időhiány miatt elkerülhetetlen hogy ebből a falból egy csomó követ ki kell venni ám közben ügyelni kell arra, hogy ne omoljon össze ezért bizonyos köveket át kell rakni, sőt időnként új elemeket kell beilleszteni. Egy jópár dolgot azért kellett megváltoztatni, mert valami olyan megelőző dolog, információ kimaradt, ki kellett hogy maradjon és anélkül az eredeti szöveg esetleg nem érthető, nem odaillő, furcsa. Jacksonék a forgatókönyv írása közben pontosan látták ezt, miközben arra is ügyelniük kellett, hogy mint film, működjön a történet. Én állítom, hogy a változtatások mind indokoltak valamilyen módon és ha valaki végighallgatja pl. a rendező és az írók kommentárják a FOTR-n, akkor a legtöbb változtatást igenis pontosan megindokolják.
Vegyük például Faramirt és Frodóékat. A könyvben egyetlen jelenetben szerepelnek együtt az egész trilógia során, ami filmben nagyon kevés, annyira, hogy már szinte nem is érdemes belerakni és akkor egy sokkal drasztikusabb változtatást kell végrehajtani. Egy filmben kellenek a párbeszédek és az, hogy a szereplők befolyásolják egymás cselekedeteit. Ha Faramir elengedi Frodóékat, akkor még láthattunk volna kb. fél órát Frodóval, Samuval és Gollammal amint mászkálnak, lembast esznek és közben látványosan szenvednek, és akkor lehet sírni, hogy milyen unalmas a film. Frodó és Faramir kibővített kapcsolatával sokat gazdagodott a történet szerintem, ugyanakkor nem változott meg gyökeresen a végkimenetele és szerintem Faramir karakterén sem esett csorba. Szerintem ő volt a filmben az egyik legcoolabb figura.
Egy filmben a szereplőkkel időnként el kell játszani, hogy padlót fognak, hogy elhiggyük róluk, hogy ők is megszívhatják, megsérülhetnek (nyilván akinek nem kell meghalnia, az ne haljon meg). Az első részben Aragorn egy karcolás nélkül irtotta az orkokat, muszáj volt megmutatni, hogy ő is kerülhet a halál közelébe.
Haldír halála számomra megrázó volt, hiszen egy tünde élete elég hosszú és értékes, és ennek egy szempillantás alatt vége amikor egy szemét ork hátulról lecsapja.
Hirtelen ennyi, a film szuper, nálam teljesen egy szinten van az első résszel, nem tudom egyértelműen eldönteni, hogy melyik tetszett jobban.

Én halálra untam magam a Két tornyon. Meg fogom nézni még1x, mert az előző résszel is csak a DVD-n barátkoztam meg. Ennyire lassú, unalmas filmet! Történt benne egyáltalán valami? Frodóék mintha meg sem mozdultak volna az előző rész vége óta.
CG Gollum simán leveri CG Yodát, volt néhány elképesztően látványos (makett) felvétel, de több nem nagyon maradt meg bennem.
Miért kell minden szereplőnek látszólag meghalnia, majd visszatérnie? És miért kell minden főb szereplő tényleges elhalálozásának (Boromir, meg itt a tünde gyerek) ennyire patetikusnak lennie? 5 percig haldokolnak, minden hang elhalkul, csak a zene szól, blablabla.
Még megnézem egyszer, utána bővebben nyilatkozom.

Amíg kijön a DVD-verzió, addig is a kimaradt jelenetek, amelyek "esetleg szerepelhetnek" egy bővített kiadásban:

http://www.theonering.net/perl/newsview/8/1040672176

Nekem mindkétszer ugyanúgy tetszett:)

LOTR FOTR - 10/9
LOTR TTT - 10/9.75

Ma néztem meg másodszor a Két Torony c. filmet. Bevallom, elsőre sok minden nem tetszett, eslősorban a dramaturgia. Előszőr úgy vettem észre, hogy a Helm-szurdok csata és az Ent-es rész közti vágás nagyon rossz és elvész a dinamika. Másodszorra egyáltalán nem zavart, sőt, szerintem elengedhetetlen volt, mert ha a csatát lenyomnák egyben fél órában, teljesen leállna a történet. Véleményem szerint PJ a lehető legjobban vágta meg. Gimli poénkodásai egyáltalán nem zavartak, mert ez a "filmbéli" jellemére utal. Mert én nem olvastam a könyvet, így akarva sem tudnám a két médiumot összehasonlítani. Nem is szabad. Mikor az IMDB-n egy olvasó azért írta, hogy szar a Két Torony, mert 5 fejezet ki van hagyva, amúgy jól megcsinálták, de még ez is máshogy volt a könyvben, meg az sem tetszik...  Sok minden működik könyvben, ami filmen egyáltalán nem. Nézzétek meg Harry Potter-t, ahol ragaszkodtak a könyvben leírtakhoz. Szinte semmi sem működik benne, ami a könyvben nagyon jó volt. Visszatérve a GYU-ra : Gollam zseniális, ahogy az Ent-ek is, bár néhány helyen gagyi volt a Blue Box-trükk. Ellenben a tömegjelenetek azok, ahol a szájat tátva maradnak. A Weta túlszárnyalta elképzeléseimet, és merem állítani, ebben a filmben van minden idők leglátványosabb felvétele. A Vasudvard-elleni csata szerintem pont olyan hosszú volt, mint amilyennek lennie kellett. Alig volt ott ork, semmi esélyük nem volt a győzelemre. Kár, hogy az olifántokat csak kevésszer mutatták, mert nagyon bejöttek, akárcsak a hegyi troll-ok. Szóval azt tanácsolom mindenkinek, hogy nézzétem meg mégegyszer a filmet pár nap múlva.

LOTR: TTT - vol. 2-

Másodszorra is megnéztem a filmet, gondoltam még érnie kell talán. Sajnos azonban csak még csalódottabb lettem, és ezt úgy mondom, mint az első rész lelkes és feltétlen híve.

Ez a mozi egy szinematográfiai csoda, ez tény és elvitathatatlan érdeme Jacksonnak, hogy a filmkészítéshez aranykeze van.

Azonban maga a feldolgozás, mint Gyűrűk Ura feldolgozás, minden más szemszögből nézve hatalmas pofon. Amikor az első hozzászólásomat megírtam, még nem tudtam, hogy mi zavar igazából, mert a film tetszett, jó volt, igényes volt, de éreztem, hogy valami nincs a helyén.

Ami pedig nincs helyén, az az, hogy a Jackson-féle forgatókönyvben megszaladt az íróhölgyek és a rendező keze. Egyszerűen olyan részeken módosult a sztori, ahol szükségtelen volt, olyan részek maradtak ki belőle, amiket szívesen láttam volna, ellenben olyan marhaságok kerültek bele, amik a tolkieni világban valahogy nem élnek meg.

Miért kellett a Vándorral ezt a "meghaltam vagy nem haltam meg"-es trükköt eljátszani?
Miért kellett Faramírnak Osgiliathba hurcolnia Frodóékat, hiszen így teljesen más jellemmel ruházták fel, mint a könyvbéli Faramirt?
Miért kellett a külön családi dráma? (Gyerekek anyuval...)
Miért toppannak be a tündék a Helm szurdokba és hol vannak az entek a Helm szurdokból, hogy a végén itt is ők döntsék el a csatát? Hol vannak a vademberek az ostromló seregből? Éomer szerepe sem sok... és hol van Andúril... Gollamot miért nem zavarja most a fény, stb. No, mindegy.

Én bízom abban, hogy ez a rész sokkal jobban meg lett vágva, mint az első. Talán így lesz egy combosabb speckó DVD-kiadás. Hosszabb csatákkal, némi töblettel. Egyébként ennek a résznek az elejére sem ártott volna egy hasonlóan gyönyörű felvezetés, egy emlékeztető... csak úgy megalapozni a hangulatot.
  
Szóval el kell fogadni, hogy ez a Középfölde már sokkal inkább Peter Jacksoné, mint Tolkiené. Így aztán egy élvezetes, szenzációs filmet kapunk. Ha eltekintünk a könyvtől való nagybani eltérésektől... akkor csúcs, de még mindig keresztbe-veri a nagy riválist. :) Félre ne értsetek. A film nagyon jó. Csak azt sajnálom, hogy mint feldolgozás, lehetett volna jobb is. De persze lehetett volna rossz is. Majd megszokom...

LORD OF THE RINGS: THE TWO TOWERS

- rengeteg spojler, tovább olvasás csak saját felelősségre! -

a fellowship of the ring vitán felül párját ritkító mozis élmény: egy inszant klasszikus, ahogy szoktam mondani, impresszív, lekes és tiszteletre méltó vizuális fieszta, a világ második legolvasottabb regényének precíz adaptációja, aminél jobbat nem is kívánhatnánk. balgaság lenne elválasztani tőle a folytatásokat, illet a második és harmadik "felvonást", hisz a jelenetek nagy részét még az első rész bemutatója előtt felvették, bár merészség lenne azt mondani, hogy a film-trilógia forgatókönyve már évekkel ezelőtt kőbe volt vésve, hisz a jackos/walsh szerzőpáros majd mindennap új scripttel állt elő, a TTT esetében meg már négyen kotlottak az iromány felett. a második rész még messze volt a végső wrap partytól, mikor a FotR befutott a moziba és minden szinten tarolt. ian mckellen nyilatkozta azt még valamikor 2oo1-ben, hogy ha rajta kívül senki em fogja megnézni a filmet, már akkor is megérte megcsinálni: a közel 9oo millió dolláros bevételt nyugtázva ma már ezt a film producerei is elmondhatják a TTT-ről és a jövőre [a matrix revolutions miatt minden bizonnyal januárra tolt] bemutatandó return of the kingről. persze, hülyék lennének ezt mondani. az egyik első TTT werkfilmben barrie osborne pl. azt nyilatkozta: "you ain't seen nothing yet".

hittem neki. a középső könyv a kedvencem: a fellowshipben egy odüsszeia utinaplóján keresztül felépített, prenezeltált világ a plasztikus rácsodálkozást követően a two towersben mozgásba lendül, nem is akárhogy: háborúba indul. már az első felvonás esetében elpazaroltuk a monumentális jelzőt, amit igazándiból a folytatásra kellett volna tartogatni: a MASSIVE nevezetű szoftver igazándiból ebben a részben indul be, ahogy több-tízezer CGI figurát ruház fel AI-vel, a bepöccent entek rohama is lélegzetelállító, de a pálmát gollam viszi el, akihez [és tényleg nem amihez] mérhető CGI figurát még életünkben nem pipáltunk a filmvásznon: oscart neki, hallani mindenhonnan, egy speciális szobrocskát mindenképp kapnia kell, különben az akadémia [idén is] bekaphatja.

az elvárásaim oly magasak voltak, hogy oxigén-hiánnyal küzködtek, a TTT látványvilágában nem is okozott csalódást: a WETA megteremtette azt az egyensúlyt a valós és a mesterséges között, amire lucas és csapata képtelen volt: e film esetében senki sem fog sírni amiatt, hogy a trükkök megölik a filmet, pedig hatványozottan több szerepel a TTT-ben, mint a FotR-ben.

mégsem mondhatom azt, hogy csillogó szemmel jöttem ki a moziból, most nem szivesen nézném újra, bár muszáj lesz - előtte ki kell mentenem az elvárásaimat a hegyekből. kevés olyan ember van a földön, aki nyugodt szívvel képes lett volna belevágni a LotR adaptálásába, több generáció meghatározó könyve ez, milliónyi szigorú rajongó elvárásainak kell megfelelni, a kiwi perpetuum mobile hoszú évek görcsös munkájának eredménye tavaly ilyenkor mindenkit megnyugtatott, elsősorban peter jacksont, aki a második felvonás esetében láthatóan lazábbra engedte a gyeplőt. talán nem kellett volna. tudni érdemes, hogy az első nyersvágás közel 4 órás volt, a new line producerei ezt azon nyomban vissza is dobták - ennyit az alkotói szabadságról -, a végső vágás valószínűleg ezért tűnik kicsit elkapkodottnak. a film mindenképp az ősszel megjelenő extended dvd változatra fog kiteljesedni, eddig még bennem is érnie kell. a FotR linearitásával szemben a TTT már három szálon fut, a történéseit képtelenség három órába beszorítani, ehhez képest több olyn jelenetet láttam, ami a könyvekben nem szerepelt, a filmben pedig igen és személy szerint nem ragaszkodtam volna hozzá. gondolok itt a látványos összecsapásra a farkashordával, amelynek végén aragorn megsebesül [érdekes módon, később magától meggyógyul], mindenki halottnak hiszi, mint korábban gandalfot/frodót, így jó, hogy nem azzal fogadták visszatérését, hogy "áh, sz'al te sem haltál meg". szegény aragornra rájár a rúd: az álomképekben megidézett szerelme arwennel enyhén szólva terhes, folyton-folyvást fellöki a feszes tempójú háborús menetelést, ami a film gerincét alkotja. nem kis bosszúságomra ezek a részek képtelenek voltak lírai húrokat megpendíteni, jobban emlékeztettek az attack of the clones negédes dagályosságára. az új jellemek kidolgozottsága is hagyott kétségeket bennem: bár van, amelyik hibátlan, gollammal az élen, de a sziszegő gríma, a tecchalálból visszatérő théoden, vagy az édes-fűszeres pulykatojás éowyn is jól megalapozott karakterek remek színészek előadásában, azonban faramirral, éomerrel, de elsősorban a - hehe - szintet lépő gandalffal mostohán bántak, míg a drámai hatást fokozandó, névtelen gyerekszereplőkből csináltak hatásvadász epizódszereplőket. a legnagyobb felháborodást azonban a gimli hátrányos termetéből adódó kényes poénfaktor újra és újra felhasználása okozta: a rettenthetelen törpe harcos leesik a lóról, nem lát ki a várfal mögül, hátráltatja a csapattársait, igazi nyűg. persze, a humor az fontos filmes eszköz, kell is, de ne menjen a karakter rovására...

a történetbe beiktatott változtatások jóval merészebbek, mint az első felvonás esetében, ezek sajnos néhol olyan otromba hibákhoz vezetnek, mint mikor [a troll IQ-jával "megáldott", a könyvben pedig a bölcsek bölcseként leírt] szilszakáll rácsodálkozik a megcsonkított faragorn erdőre - miről is suttognak a fák, ha nem erről?! - az a jelenet pedig, amiben frodó felkínálja magát és felmutatja a gyűrűt a szárnyas nazgúlnak egyenesen értelmetlenné teszi a történetet! hisz az egész küldetés lényege az, hogy szauron ne tudja, hová tart a gyűrű, nem igaz? amit pedig a nazgúl lát, azt a szem is látja. ok, ezt még ki lehet magyarázni - ki is kell majd a RotK-ben, de beillesztése hatásvadász és szügségtelen problémákat termel, nem beszélve a felmerülő kétségekről...

vegyesek az érzéseim a TTT-vel kapcsolatban. a helm szurdoki csata minden kétséget kizárólag látványos, bár számos durva vágást látva néha követhetetlen és akkor lesz vége, mikor kezd tényleg izgalmassá válni. a humoros szerepükből jogosan kiesett trufa és pippin története elég soványra sikeredett, az entek tanácsa bár mókás [megvalósítása pedig lehengerlő], de bölcsesség helyett csak szenilis ostobaság árad belőle, amit a hobbitok kénytelenek csellel kijátszani. vasudvard bukása elkapkodott - bár még nem teljes, a tiltott tóból semmi sem jön át, ami viszont tökéletes: frodó belső háborúja, gollam kettős jelleme, a batár módon homoszexualitással megvádolt samu odaadó barátsága, amely kitűnő példája a könyv egyik mottójának: a vészterhes idők kihozzák a hőst az egyszerű emberből. éowyn személyében erős karakterrel gyarapodott a LoTR staff, a többtízezres ork sereget látva az én torkom is elszorult, könnyem majd kicsordult, mint grímának, a technológiai hátteret már magasztaltam, új zéland csodálatos, howard shore zenéje még az első rész szkórját is übereli, a jelmezek, makettek perfektek. hiba lenne leírnom a TTT-t, ami a középső gyerek hálátlan szerepét tölti meg: az első rész varázsát nehéz überelni és mindig a legutolsó kölöknek van a legkönnyebb dolga azzal, hogy felrakja az i-re a pontot.

majd ősszel a dvd.

majd megtanulom, hogy képet beszúrni.

Alant a Two Towers-ről van szó :)

Elhibáztam a dolgot.


A Gyűrű szövetségénél semmit sem tudtam Tolkien legendás történetéről, és kaptam az arcomba egy 3 órás "izét". Ami elsőre nem nagyon fogott meg, azonban dvd-n harmadszori nézés után a szívemhez nőtt, és legmagasabb pontszámot kapta.

Ezután egy legalább ilyen jó folytatást vártam. Túl magasra helyeztem a lécet. Azt hittem csoda fog történni a moziban. Csalódottan álltam fel a székből. Nem szégyellem, de nem tudom konkrétan leírni, hogy miért. Mondtam ilyeneket, hogy lassú volt, meg, hogy az a Helm-szurdoki csata nem volt olyan lélegzetelállító, meg, hogy Gollam halálra idegesített az elején (aztán utána hatalmasat "aalakított"), ezek mind igazak.. azonban van még valami amit most nem tudok megfogalmazni.
Lehet, hogy ennek a résznek is csak érnie kell még. Most nem érzem úgy, hogy meg akarom nézni mégegyszer.
Majd dvd-n.

Addig is:

10/8

Igen, a számomra leírhatatlan nevű filmre utaltam....

..hogy leo megint tűnjön el a nyáltenger habjaiban mint anno...

itt a 10/10-es titanic-ra célzol? :))

A két toronynál is hasonló a helyzet, mint az első résznél. Ott azt mondtuk, hogy az egy film, egy történet első harmada, ez pedig a második, vagyis a középső. Ebből kifolyólag nincs igazán sem eleje, sem vége. Ha kiragadjuk egy bármilyen filmnek a középső fél-egy óráját, akkor ugyanazt tapasztalhatjuk, mint most a Két torony esetében.

Másrészt ott a könyv, amely valójában két könyv egy kötetben. Ebből az első, csak a Rohani és Fangorn erdei eseményekkel foglalkozik, míg a második csak a Frodó-Samu-Gollam trióval. Adott 3 párhuzamos eseményszál 2 meglehetősen jól elkülönülő részben leírva, amelyek közül egyiknek sincs igazán sem eleje, sem vége. Ez összesen 6 olyan pont a történetben, amelyek az első és a harmadik rész nélkül csak lógnak a semmiben. És ebből kéne filmet csinálni...

Persze jogos a kritika, hogy egy filmnek akkor is meg kellene állnia önmagában. Ehhez viszont jelentősen el kellene térni a könyvtől, amiért viszont a könyv rajongói szívják a fogukat. Ezért iszonyatosan nehéz megfilmesíteni A gyűrűk urát, ezért nem lehet belőle egyszerre csinálni tökéletes filmet és tökéletes adaptációt. PJ csak annyit tehet, hogy bízik önmagában, a saját elképzeléseiben, és igyekszik nem elmenni egyik véglet felé sem. Amivel ez a film fölé tud emelkedni a kompromisszumok sokaságának, az nem más mint a látvány, amiben PJ nagyon jó. Óriási technikai tudással rendelkezik, tudja mit akar látni a vásznon és azt is, hogy hogyan tudja megvalósítani.

Továbbra is az a véleményem, hogy nagyon kevés ember vállalta volna el ezt a munkát, nagyon kevés ember lett volna képes végigcsinálni, miközben rajongók millióinak nyomása és egy egész filmstúdió jövőjének kockáztatása nehezedik rá. Ebből a nagyon kevés emberből PJ az, aki ezt a feladatot a legjobban véghez tudta vinni.

Tömören összefoglalva a véleményem az, hogy az első két rész nagyon jó, mint film, nagyon jó, mint adaptáció, a világot tökéletesen megeleveníti, technikailag pedig - a jelenlegi technológiai korlátokat figyelembe véve - maga a tökély.

Gangs of New York: 168 perc, mondom 168 perc. Bosszú, féltékenység, árulás, szerelem, tisztesség, becsület, bosszú, bosszú, bosszú és persze leo. A keresztapa atyja monumentális "gengszterfilmje". Ez elég jól hangzik, nem? De csak hangzik. A végén könyörögtem, hogy leo megint tűnjön el a nyáltenger habjaiban mint anno, de most sem volt könyörület. ( azt a filmet 2x kellett megnéznem 1 héten 2 különböző nővel :(( ) Egész jó film lehetett volna, nem a történeten múlt, ha nem az elvakult eszmék irányították volna és hollywood. A díszlet és a jelmez tökéletes a zene is passzol, de a végeredmény korán sem kielégítő. 2x5 perc jó csata (mennyi marad, ha kivonjuk a 168-ból?) és az üveg bor sem segített. és ma délelöttre marad a másik leo film.... kegyelem....

Teljesen egyetértek Medvével (sajnos!), mert hozzászólásom kiegészítése erről szólt volna-igaz akkor a moziból kijövet voltam fél órával.
Nem szerettem volna a bemutató után egy-két nappal ilyen kritikát írni, mert a film hatása azért elég ütős, de....
De!
Hát nehéz!
Medve azért nagyon jól megfogalmazta a dolgokat, én már csak a saját gondolkodásom, értetlenségem (?) szövevényeire keresném a választ.

A Gyűrű szövetségében olyan érzésem volt mintha tényleg Középföldén lennék, elvarázsolt minden mit Jackson a mozivászonra hozott. Tökéletesen és precízen kidolgozva amit elgondoltak e mű filmre vitelében, amit mondjuk még közönség élvezhet egy szusszanatra. Ezt a precízséget most nem éreztem, nagyon nem éreztem!Olyan volt a film nekem mintha mindent el akart volna mondani és bemutatni, de valahogyan ez nem ment olajozottan mint előzőleg. Megálltunk, elindultunk, történtek az események....de mintha a közepén megálltunk volna és nem értünk volna a végére egy-egy cselekménynek.

A karakterek fontossága leredukálódott Gollamra, ami viszont nagyon jóra sikeredett. A cselekmények fontossága a hatalmas csatára központosult:ez sem sikerült rosszul! :)))

De hiány van bennem mégis. Az előző rész (filmreviteli) teljességének hiánya.
P.J. vagy elcsúszott időben vagy nagyon sokra sikeredett volna a cucc.
Nem tudom.
Ám mindezek mellett eltörpül persze az, hogy döbbenetes moziélményben volt részünk csütörtök délután!!!!

U.i: Lehet, hogy a Két torony még jobban meg van vágva, mint az első rész?!Remélem!

LOTR: The Two Towers

Egyik szemem nevet, a másik meg hunyorgat egy kicsit. Igazi mozisélmény, döbbent csend a film végi Gollam-vívódásnál. A kukoricás zacskók (utálom a ropogtatókat) gyorsan eltűntek az első fél óra alatt. A látvány gigászi, monumentális, csak szuperlativuszokban mérhető.  

Aki az első részt nem találta elég mozgalmasnak, az most kapkodhatja a fejét. A film úgy is jellemezhető, ahogy az a reklám-szpotban elhangzik: Középföldén háború dúl. Totális káosz, anarchia, heroizmus, külső és belső harcok, vívódások, szerelem, erkölcs, morál, a szokásos dolgok. A kamera meg van veszve, ami egyrészt testközelbe hozza a csatajeleneteket, másrészt ápol és eltakar, ha egy csatában túl sok a trükkfelvétel és animáció. A cselekményszálak egymás mellett, egymást kiegészítve, soha nem elnyomva rohannak a végkifejlet felé, miközben Jackson elkerülte azt, hogy az irányítás kicsússzon a kezéből.

Gollam egy jelenség, megsajnáljuk, sőt megszeretjük. Frodo kezd passzivításba vonulni, vele inkább már csak történnek az események, a Gyűrűvel vívott küzdelem odabent folyik. Mindenki más harcol, sokan meghalnak. Jók az időnként felvillanó visszaemlékezések, Aragorna esik egy nagyot, a tündék nagyon látványosan harcolnak (és néznek ki) a Helm-szurdoknál vívott ütközetben. Vannak gyerekek is és Zrínyi kirohanása. "Gondor ifjú kapitánya" túravezetést tart Frodóéknak, akinek nem rémlik a könyvől, annak igaza van. Ott nem volt ilyen. Sem. De mindegy, az ostromlott városban  játszódó jelenetek és a sárkányos Nazgúl meglobogtatása nyilván előerevítik a befejező rész monumentális csatajeleneteit. Ezt felül kell múlni - de hogyan?

Az entek jók. Féltem, hogy gyökereken guruló fahasábok lesznek. De egészen entesre sikeredtek. Rövidnek találtam viszont Vasudvard ostromát, valamint azt a részt, amikor végre Gandalf megérkezik a rohírokkal, és a lovasok rázúdulnak a szurdok-erődítményt ostromló uruk-hai seregre. Azt a csihi-puhit tovább is néztem volna, remélem egy bővített DVD kiadásban majd benne lesz... :)

Aki kifogásolta az első részt amiatt, hogy  az nem ragaszkodott még szigorúbban a könyvhöz, az jobb ha ennek a filmnek neki sem áll. Kétségeim ugyan nekem is vannak, de nyilván, hogy a változtatások szükségesek voltak a dinamikus cselekmény-szövés megvalósíthatóságáért. Nem tetszik ugyan, de elfogadom. Az első rész marad nálam is a nagybetűs LOTR-adaptáció, ez viszont egy baromi mozi. Kész voltam tőle. De ahogy valaki már mondta korábban, ez a rész egészen más élményt nyújt. Eddig lassan hömpölygő mese, most meg őrült fordulatszámmal pörgő, többszálas háborús sztori. Szóval Középföldén háború dúl...  

Nem igazán tudnám megmondani, hogy jobban szeretem-e A két tornyot, de ez talán azzal magyarázható, hogy ez a rész egészen más élményt nyújt mint az első. Más, bár "szívkalimpálás" itt is volt sokszor, legtöbbször egyszerűen lenyűgözött, tényleg, minden ízében epikus alkotás. A könyvtől ez jobban elrugaszkodik, mint a FOTR, mégis remekül illeszkednek a filmbe a megváltoztatott ill. "új" jelenetek. Gollam pedig...hmm, remek, Andy Serkis hangja eszméletlen, nagyon jól eltalálta Jackson Szmeagolnak a karakterét. Belső vívódásait remekül megoldották, és ezáltal teljesen természetessé válik Gollam.
Szóval, aki látta az első részt (és akár szerette akár nem), mindenkinek nagyon ajánlom megnézetelre.

Teljesen egyértelműen a LOTR:Two Towers.
Szavakban kifejezhetetlen amit átéltem------+ilyen csatát nem nagyon fog produkálni senki!!!

Nekem az első rész jobban tetszett. Nagyon jó ez a második rész is csak valahogy az első jobban tetszett.