Honeybeast (2013.12.21. Kecskemét, TEKA)

Már hónapokkal korábban kiszúrtam helyi kultúrhelyünk, a Technika Háza (a helyieknek szimplán Teka) műsorában a Honeybeast koncert időpontját, melyet azon nyomban felírtam naptáramba. A zenekarra 2011. tavaszán figyeltem fel, amikor a Petőfi Rádió kiemelt gyakorisággal kezdte sugározni a Portugál című dalukat. Az együttest énekfronton akkor még a Belmondóból ismert Czutor Zoli húga, Czutor Anett erősítette, aki az említetten kívül például a Parazita vagy a Hézköznapok című slágereket töltötte meg dinamikus, dögös hangjával, ám tavaly januárban Tarján Zsófi került a csapat élére, akit egyébként Hernádi Judit művésznő lányaként is ismerhetünk. Már vele készültek olyan fülbemászó, abszolút rádióbarát, mondanivaló szempontjából is rendkívül tartalmas felvételek, mint az Isten álma vagy a Maradok. Lágyabb, de nem kevésbé karakteres hangja elődjéhez méltóan illeszkedik a saját bevallásuk szerint sokszínű, konkrétan Honeybeast stílusú dalokhoz.
Bizonyos szempontból gyászos mutatókkal rendelkezik a szombat este, hisz a hattagú Honeybeast a bent lévő koponyák mintegy harmadát tette ki, a koncert kezdetére csupán 12-15 fő gyűlt össze. Ám ami ezután következett, az számomra a legnagyobb meglepetések egyike: Zsófiék ugyanis olyan lelkesedéssel és erőbedobással csaptak a húrok közé, mintha százszor ekkora közönség fogadta volna őket. Néhány, számomra egyelőre ismeretlen dalok közé becsúszott egy rendkívül izgalmas feldolgozás is Grace Jones dala képében - a Roman Polanski Őrületében is felcsendülő Libertango megőrizte klasszikus erotikus kisugárzását, melyet az est alatt egyre inkább vadmacskává vedlő Zsófi előadásmódja csak erősített, ám az újrahangszerelés olyan modern lüktetést adott a dalnak, hogy majd´ beszartam a gyönyörtől. A Portugált viszonylag korán ellőtték, ám amikor jöttek a fent említett további slágerek, előrehúztam magammal az "enyémeket", s az első sornak kinevezett téregységen ugráltunk tovább.
És most jön az élménybeszámoló tényleges élmény része, az a fajta, amit az ember zeneszerető fia nem felejt egykönnyen: épp a Maradok című számot játszotta a banda, amikor Zsófi kiszúrta, ahogy fogalmazott "a mozgó szájakat", így a dal végét megtoldották néhány taktussal, majd a leány gondolkodás nélkül megfordította felém a mikrofonállványt, így nekem jutott az a megtiszteltetés, hogy a refrént kétszer is elénekelhettem. Még ennél is jobban meglepődtem, amikor jutalmam egy hatalmas cuppanós lett Zsófitól a homlokomra. Barátaim büszkén veregették a vállam, mi tagadás, én is a magamét! Egyébként a repertoár tagját képezte A legnagyobb hős című szerzemény is, mellyel a csapat jelenleg A Dal, vagyis a 2014-es Eurovíziós dalmérkőzés legjobb harminc versenyzője között szerepel.
Az utolsó húsz percre egyértelműen látszott a zenekaron, hogy az est elején nem számítottak ilyen elsöprő hangulatra, Zsófi kendőzetlenül tárta lelkesedését a mikrofonba ("egyszerűen kurva jók vagytok!"), majd a Portugál újrahangszerelt, forró jazz-swing változata után a zenekar lelke, a dalok szerzője, a gitárokat pengető Bencsik-Kovács Zoltán felajánlotta, "mivel most magunk közt vagyunk", mindenki kívánhat egy ráadásdalt. Persze, hogy rögtön rávágtam, az Itt a tavasz című slágerüket még nem játszották, mire Zoli szende félmosollyal kommentálta, az már sajnos nincs műsoron, ám Zsófi próbaképp, valóban bizonytalanul, lesz-ami-lesz alapon elkezdte énekelni az első sorokat, miközben az egyes hangszerek folyamatosan kapcsolódtak be, néhány taktus után komplett dalt alkotva, én meg fültől fülig vigyorral nyugtáztam, a zenekar a kedvemért épp egy olyan dalt ad elő, mellyel nem is igazán készültek. A legnagyobb hős ismétlése zárta ezt az elképesztően profi és lendületes estét, a koncert után pedig természetesen odaléptem a rendkívül közvetlennek ható Zsófihoz a nekem járó két pusziért.
Minden ember életében megjelennek bizonyos landmarkok, fordulópontok, amelyhez viszonyítja élete különféle történéseit, legyen az egy ünnep, egy összejövetel, egy nyaralás, ilyesmi, én pedig egészen biztos vagyok benne, hogy a szombati Honeybeast-koncert egy ilyen landmark lett nálam. Az összes említett dal elérhető a YouTube-on, így ha közeletekben látjátok a zenekart, ne nagyon mulasszátok el!