" A DVD-formátum úgy indult, hogy megreformálja a filmnézési szokásokat. Végre elérhetővé vált mindenki számára a filmkultúra. Audiókommentárok a rendezőkkel, eredeti képarány, felújított kép és hang - érdemes beruházni a DVD-re, mert értékes gyűjteményt állíthat össze magának minden filmbarát. "
Ez mikor volt igaz Magyarországon? Sajnálom, hogy lemaradtam róla!
"a maradék közel 80%-ot csak az érdekli, hogy olcsó legyen a film."
Talán nem véletlenül. Talán a magyarokat is pont annyira érdekli a film, a DVD mint a pl. franciákat - és kicsit jobban mint pl. az osztrákokat, miután ott nem része a nemzettudatnak a hazai filmművészet - és mivel az itteni átlagjövedelem 1/6-a az ottaninak, igy az említett 20% (már ha ez reális, én nem tudom, nem végeztem felmérést - az igényekről!! - de ezek szerint van, aki igen) nagyon szép szám. Szerintem ez azt jelenti, hogy nálunk arányiban legalább annyit hajlandóak DVD-re költeni a vásárlók mint máshol.
"Több szinkronos filmet a dánok,a görögök vagy mondjuk a portugálok sem kapnak,mint mi."
Lehet. Persze nem tudjuk, milyen lehet a Frédi és Béni dánul vagy görögül.
"Az emberek zömét nem érdekli az eredeti képarány,"
Elmagyarázta nekik valaki a különbséget? Te például rendre veszed a fáradtságot, hogy minden szembejövő fullscreen-est megpróbálj "áttéríteni"? (Ehhez tegyük hozzá azokat, akiknél tudatos döntés a 4:3. Vö. tévéméret, megszokás). Ha jól értem, az itt hozzászólók többsége nagy angol DTS-rajongó, talán meglepi őket, talán nem, vannak, akik pont úgy vélekednek az ilyen sokpontegyekről, mint a 16:9-esek a 4:3-ról. Ennyit az igényekről és igénytelenségekről.
Némileg furcsállom az ócskaság és minőség között meghúzott határvonalat. Mellékletként, 1000 ft-ért lehet venni Bp. Film, Cinetel, Fantasy, FF Film kiadványokat is. Ezeknek a kiadóknak szerintem közös jellemzője, hogy kínálatukban sokkal kisebb arányt képviselnek az ócska filmek (filmek, nem DVD-k), mint a nagy cégeknél. Tehát lehet, hogy nem az 1000 ft volt a döntő, amikor valaki megvette pl. a pocsék képminőségű Tesst a legújabb sikerfilm, a DTS-es, extrás, 4k-n digizett Röfögő disznók VI helyett. Emellett pl. a Fantasy kiadványai DVD-ként is korrektek. Ha viszont kizárólag a kiadvány minőségét tekintjük, akkor talán azt se felejtsük el, hogy az Xpress.hu hozzászólásainak legalább fele arról szól, hogyan csípnek le itt 10 ft-ot, ott 15-öt a Minőségi Nagyok a +5k-s filmjeikből. Mennyi lehet a különbség egy Amaray-tok és egy vacak között, X ezres tételben? 10 ft? 20? És az egyoldalas borító és a kétoldalas között? Ezek mind olyan apróságok, amelyek a legtöbb vevőnek fel sem tűnnek, legfeljebb az összbenyomásukhoz járulnak hozzá, viszont pl. a Kapcsolat feliratait mindenki észreveszi. Szerintem a hozzászólók között akadhat, aki reálisan meg tudná tippelni, mekkora pluszköltséget jelentett volna lemezenként, ha hozzáértő fordítóra bízzák a munkát.
Nagy kiadók árai: Igen kiváncsi lennék, hogy egy olyan régi filmnél, amit évtizedekkel ezelőtt 0-ra leírtak a könyvelésen, és aminek a magyar kiadása megegyezik a nemzetközivel, tehát az egyetlen országspecifikus pluszköltség a magyar borító, mi indokolja az új filmekre szabott árat, vö. pl. J. Wayne-westernek 5k-ért, szemben a 2k-s J. Stewart-filmekkel.
"ma már egyre kevesebben vásárolnak új kiadványokat."
Tehát pár éve a 6-7 ezres filmekből több fogyott mint ma 4-5 ezresekből? Vagy inkább csak új fogyasztók jelentek meg az alsóbb árkategóriákban? Mégha előbbi is a helyzet, szerintem az árcsökkenés folytatódásával ez változni fog. Ha az 5 ezer komoly lélektani határ, akkor a 4 ezer még inkább az. Ami a minőséget illeti, én bíztatónak találom az olyan példákat, mint az új Terminátor, az Apollo 13 és pl. kiváncsian várom, lesz-e szinkron az új SW dobozon.
Ha pedig már előkerült a közgazdaságtan, szerintem jelenleg a kiadói akciók jelentik az egyetlen célravezető megoldást az úgymond normális piac felé, hiszen a vásárlóerő nem tud olyan mértékben nőni, ahogy ezt a vállalatok szeretnék. Xpress.hu gondjait természetesen megértem, néhány ezek közül nyilván megoldódik, ha lesz üzlet.
